Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928

1928. szeptember - Oldalszámok - 2_33

— 33 köztartási felügyelő, lehetővé tehettem, hogy addig, mig a tanítóképző épülete felépült, az intézet növendékei itt megfelelő élelmezést nyerhettek. Az intézeti igazgató-tanács ülésein is örömmel vettem részt évtizedeken át, mint annak tagja. Mindebből csak azt a következtetést kívánom levonni, hogy azt a szoros kapcsolatot, amely 1896-ban ez intézet és az egyházkerület között létesült, de amely annak az irtózatos összeomlásnak a következtében, amely az egész nemzetet s benne egyházkerületünket is alapjában megrendítette, némileg meglazult, újra szorosabbra fűzni igyekszem. Abban a reményben, hogy ebben a törekvésben Nagyságod és az igen tisztelt tanári kar támogatására számíthatok, hálásan köszönöm megjelenésüket és Isten áldását kérem a pápai magyar királyi állami tanítóképző-intézetre. Gál István igazgató-tanító üdvözlő beszéde az egyházker. tanítói kara nevében. Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Űr! Megilletődéssel, benső melegséggel állunk itt Főtiszteletü és Méltóságos Püspök Or előtt az egyházkerület tanítói kara nevében, hogy üdvözöljük Méltóságodat ezen nevezetes nap alkalmával. Megtelik szivünk érzéssel, hálával Méltóságod iránt, mert újra átérezzük azt a jóságot, szeretetet, főpásztori kegyességet, melyet Méltóságod részéről tapasztalni szerencsések voltunk, s mely éltetője iskoláinknak, éltetője tanítóságunknak, éltetője gyermekeinknek. Bennünk is él a szeretet, az elköteleztetés Méltóságod iránt; benső ragaszkodással, mély hálával és tisztelettel állunk itt, mert tudjuk, hogy lelkünk vezetője, Istenhez vivője, munkában példaadónk, kötelességünk teljesítésében segítőnk a most már 40 éves munka-multra visszatekintő püspökünk. Ismerjük szeretetét, jóindulatát Méltóságodnak iskoláink iránt, hiszen minden alkalommal, amikor tanácskozás van kerületünk tanügyéről, az elsők között első megjelenő Méltóságod. Ismerjük szeretetét, jóindulatát tanítóságunk iránt, hiszen az intézkedéseket, melyeket a kerület tanítói érdekében tett, Méltóságod főpásztori székében váltotta valóra. Ismerjük a gyermekek iránti szeretetét, hiszen lelki, testi megerősödést nyújtó alkalmat szerzett ezeknek és egy számban kicsiny, de a szeretet munkáiban nagy népnek karját Méltóságod tárta ki előttük, gyermekeink előtt. Ezeknek következtében a mi lelkünkben fénykör övedzi Méltóságod magas személyét és mikor közülünk valaki némán megáll Méltóságod előtt, de szemének egy oda felvetett tekintetében szinte szokatlan tűz villan, akkor a mi szivünk indulata nyilatkozik meg Méltóságod előtt, Méltóságod iránt. Kérjük, tartson meg bennünket, iskoláinkat, növendékeinket továbbra is szeretetében. Hiszen mi rajongó szeretettel viseltetünk Méltóságod iránt, bizonysága volt ennek az a tegnapi gyönyörű felvonulás, amely bizonnyal meghatottsággal töltötte el Méltóságodat, hiszen az ifjúság szeretete nyilatkozott meg benne s az a szeretet a tanítókban élt előbb s onnét sugár3