Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1928
1928. szeptember - Oldalszámok - 2_m01_20
— 20 — hogy a szórványokban lakó hiveink érdeklődését sikerült egyházunk iránt felkelteni s ébren tartani. Köszönet érte mindazoknak, akik a kis lap szerkesztése és terjesztése körül fáradoztak. A vetitettképes előadásokat ez évben is megismételtük s ezúttal hazánk történetének egyik legdicsőbb korszakát, az 1848-iki eseményeket vettük előadásunk tárgyául. Az előadás szövegét dr. Lakos Béla gimnáziumi tanár irta, a képeket úgy, mint a múltban is Fejes Zsigmond készítette el a cserkészifjak segítségével. Theol. akadémiánk nyolc növendéke vállalkozott az előadások megtartására, melyekre az előkészületeket az esperes urak kellő időben megtették úgy, hogy az előadások zavartalanul voltak megtarthatók. A pénzbeli adománynál, amellyel gyülekezeteink ily módon a főiskola fenntartásához hozzájárultak, sokkal fontosabb az az erkölcsi siker, amelyet az előadások megtartásával elérnünk sikerült. Kérem a nagytiszteletü esperesi kart és lelkészeinket, hogy az e télen újra megtartandó vetítettképes előadások előkészítésében és megtartásában a maguk részéről tegyenek meg minden lehetőt, hogy az minél sikeresebb legyen s minél jobban szolgálja azt a kettős célt, amelyet immár három esztendő óta olyan eredményesen szolgál. Hálás köszönetet nyilvánítok mindazoknak, akik ez évben ebből a munkából kivették részüket, kérve, hogy jóakaratukat ez iránt a munka iránt jövőre is szíveskedjenek fenntartani. Már a mult évben jeleztem, hogy két gyülekezetünk, melyekből az őket környező nagyobb számú szórványok könnyebben volnának gondozhatok, önállóságra törekszik, t. i. Szombathely és Szigetvár. Mind a két gyülekezet felterjesztette a szükséges iratokat a minisztériumba s mind a két gyülekezet óhaját a magam részéről melegen támogattam. Fájdalom, a mult évben nem volt kieszközölhető, hogy e gyülekezetek önállóságát kongrua szempontjából a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elismerje s részükre a kongruát folyósítsa. Ujabb akadályt emelt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 78.000/1927. II. ü. o. szánni leiratával, melyben arról értesít, hogy az államkincstár nehéz helyzete miatt jelenleg és nyilván hosszabb időn át kongruával csak oly leányegyházak önállósítási törekvéseit támogathatja, melyekben a hivek száma a 800-at eléri s az egyházközség az 1600 aranykoronás honoráriumnak legalább felét, vagyis évi 800 aranykoronát, mint a kongrua törvényben meghatározott kiadások levonása után fennmaradó tiszta jövödelmet a saját erejéből tudja biztosítani. Ezen miniszteri leiratra már a konvent megjegyezte, hogy soha az államnak nem állott jobban érdekében a leányegyházak önállósítási törekvéseinek támogatása az eddigi kereteken túl terjedő nagyobb áldozatok árán is, mint a mostani téves eszmékkel megfertőzött korban s már maga a konvent is kéri, hogy oly leányegyházaink is, amelyeknek nincs 800-at meghaladó lélekszámuk, de egyházi és nemzeti szempontból anyaegyházzá fejlesztésük feltétlenül szükséges, adja meg a miniszter az önállóságot a kongrua szempontjából és az állami hozzájárulást ne kösse szigorúan a
