Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1927

1927. szeptember - Oldalszámok - 24

- 24 irányítsa oda, hogy e nemzetpusztító bűn megtorlása és a lehetőség szerinti kiküszöbölése iránt, lehetőleg törvényhozási úton tétessék intézkedés. A valláserkölcsi élet fejlesztése és fokozása volna a másik hathatós eszköz ezen erkölcsi hiba kiküszöbölése céljából ós így felhívja egyházkerület a lelkészi és tanítói kar figyelmét arra, hogy keressék a hívekkel való közvetlen érintkezés és foglalkozás alkalmait, hogy a lelkész ós tanító és a gyülekezet tagjai között legyen közvetlen személyes kapcsolat és bizalmas érintkezés, mert csak akkor nyilik mód ós alkalom arra, hogy bizalommal ós szeretettel ugyan, de teljes komolysággal és határozottsággal figyelmeztethetik híveiket arra, hogy úgy az egyház, mint a haza ellen elkövetett milyen súlyos bűn az, mikor egyes családok önmagukat ítélik kipusztulásra s e módon fajukat és nemzetüket is a pusztulás veszélyének teszik ki. 47. Az elmúlt évben nagyobb mérvben tartott konferenciák sorozatáról megemlékezvén püspök úr, kifejezi abbeli aggodalmát, liogy ezek a konferenciák nagyrésze vasárnap tartatik s ahány lelkész azokon megjelenik, ugyanakkor ugyanannyi gyülekezet marad igehirdető nélkül s így a konferenciák nagymérvű ismétlődése esetén tartani lehet attól, hogy ily módon a konferenciák tartása több hátránnyal jár egyházi életünkre, mint amennyi előnyt e konferenciák nyújtanak. Ezt az aggodalmat a kerületi közgyűlés is osztja, ugyanazért maga részéről megkeresi az egyetemes konventi belmissziói bizottságot, hogy alkalmas módon oda hatni szíveskedjék, hogy az ilynemű konferenciák ós gyülekezések a vasárnapok mellőzésével, lehetőleg köznapokon tartassanak. 48. A szórványok gondozása körül kifejtett tevékenységről előterjesztett püspöki jelentést helyeslő tudomásul veszi a kerületi közgyűlés.