Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1927
1927. április - Oldalszámok - 1_4
- 4 — Egyházkerületünk halottai között kerületi és egyetemes egyházi életünket tekintve, az első hely Kis Józsefé. Kis József, mint a pápai ref. egyház lelkésze, a pápai egyházmegye esperese, konvent! r. tag, a második ós harmadik budapesti országos zsinatunk r. tagja, thcol. akadémiánk volt tanára, széleskörű működésével már életében általános elismerést vivott ki magának kerületünkben és ennek határain kivül is. Kis József, az egyházépítésnek komoly munkása, legfőbb gyönyörűségét a református keresztyén életeszmény diadalában látta. Életkedve s munkaszeretete még hatvanas éveinek súlya alatt sem tört meg. Az utóbbi időben minden erejét a pápai új templom megépítésére koncentrálta. Célját ugyan nem valósíthatta meg, de megalapozta tervét a gyülekezetben. Halála váratlanul ért bennünket s ezért annyival inkább megrendített. Temetése április hó 26-án volt a pápai templomból, hol magam mondottam a gyászbeszédet. Temetésén megjelent Czeglódy Sándor főiskolai gondnok és Medgyasszay Vince, a mezőföldi egyházmegye esperese az egyházkerület képviseletében, a pápai egyházmegye lelkészi kara és világi vezető egyéneink közül sokan. Kis József elévülhetetlen érdemeit, miket mint pápai lelkész a gyülekezetében s mint különféle nagyfontosságú tisztségek betöltője, főiskolánk ós egyházkerületünk életében szerzett, örökítsük meg jegyzőkönyvünkben és szomorú szivii családjának fejezzük ki részvétünket, Az őszinte fájdalom hangján emlékezem meg dr. Virágh Gyula, a tatai egyházmegye tanácsbirájának és barátosi dr. Bibó Károly, a veszprémi egyházmegye tanácsbirájának elhunytáról. Mind a kettő példányképe volt a szilárd meggyőződéshez az élet minden körülményei között ragaszkodó tiszta, férfias jellemnek, kiket a megismert igazságtól semmiféle befolyás eltántorítani nem tudott. Ha áldozni kellett, egyéni érdeket szívesen feláldoztak, de meggyőződést soha. Erdemeikről részletesen szólott a tatai, illetve veszprémi egyházmegye esperese esperesi jelentésében, mi fájó szívvel örökítjük meg emlékeiket egyházkerületi jegyzőkönyvünkben.