Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1927

1927. szeptember - Oldalszámok - 100

— 100 — eredményt produkált. De megemlékezik kerületi tanügyi bizottságunk nagy­érdemű elnökének, Szűcs Dezső tb. esperes, tanácsbiró urnák legfelsőbb helyről jött kitüntetéséről is, mellyel a Kormányzó ur őfőméltósága köz­tiszteletben és szeretetben álló elnökünket a III. osztályú polgári érdem­renddel díszítette fel. Az egyházmegye tanítói kara a legszebb sikerrel tölti be magasztos hivatását. Egyesületi összejövetelein sokat ígérő kultur­munkásságot fejt ki s megértő támogatással segédkezik nemcsak a lelkészi karnak a belmisszió legkülönfélébb munkaágaiban, de egyéb szociális és kulturális tevékenységben is, mint népművelődési előadások, szövetkezetek, olvasókörök, ének- és zenekarok vezetése, leventeoktatás, házi ipar s mű­kedvelői előadások rendezése, odaadással kiveszi a maga részét. A vasár­napi iskola, istentiszteletek utáni, vagy naponkénti bibliaolvasás és magya­rázás alakjában szintén meglehetősen elterjedt ugyan s van hely (Táp), hol a gyermekek »önállóan, nem betanulva, hanem szivük szerint is tudnak imád­kozni«, mégis a keresztyén egyéniség bibliai alapon való kinevelése, a voltaképpeni rendszeres vasárnapi iskola csak öt gyülekezetben működik, miért is indokoltnak látja a jelentés megfelelő mintatanítások tartását. A derék tanítói karból két igen értékes, ismert nevű, elfáradt hű munkás vonul nyugalomba: Barabás Lajos nagyacsádi és Tóth Kálmán tapolcafői igazgató-tanítók. Az utóbbi nemcsak kerületi tanügyi bizottságunknak egyik kiváló tagja s megelőzőleg hosszabb időn át előadója, de az egyetemes zsinatnak is tagja s előbbi tantervünknek egyik megalkotója. A rendes tanítókkal együtt a helyettesek is igen szép munkát végeztek. Járványos betegség miatt hosszabb-rövidebb ideig négy helyen szünetelt a tanítás. Rédén karácsonykor 45 gyermek közt osztottak ki ruhasegélyt 5 millió korona értékben, melyhez gróf Esterházy Pálné járult legnagyobb összeg­gel. A gyűjtést az ottani nemeslelkü urinők végezték. A jelentés felveti a továbbképző iskola gondolatát, melyre a gyer­mek nevelésének teljes keresztülvitele céljából sokkal nagyobb szükség volna, mint amekkora volt az új tantervre. Emellett a továbbképzés nagyon megkönnyítené az alacsony létszámú iskolák kérdését. Továbbá szükséges­nek látja a jelentés a gazdasági ismétlő iskolák felállításához az egyházi hatóság engedélyének kikérését. Ugyancsak javaslattal áll elő a jelentés a vegyesvallásu, de a törvényben előirt reverzálist meg nem adott tanítók ügyében, elvárván ezeknek másvallásu gyermekeitől 18 éves korukban az áttérést. Ezzel kapcsolatban indítványozza, hogy azok a lelkészek, tanárok, vagy tanítók, kiknek gyermekei egyházunk kárára reverzálist adnak, szi­gorú fegyelmi büntetés alá essenek. Kitűnő iskola volt 37, jeles 8, jó 8, elégséges 2; üresedésben volt két állás, nem minősíttetett két tanító. A tatai jelentés az őrségihez hasonlóan az iskolavizsgálati kérdőpon­tok sorrendjét követve világos, tömör, de jól áttekinthető ismertetést nyújt az egyházmegye tanügyéről, mely »a folytonos előhaladás képét mutatja«. A tanítók odaadó ügybuzgósággal feleltek meg hivatásuknak s birkóztak

Next

/
Thumbnails
Contents