Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1927

1927. szeptember - Oldalszámok - 85

85 — megyében már pár év óta szokásban van az, hogy az esperes a jobb anyagi helyzetben levő gyülekezetek segítő szeretetébe ajánl egy-két segítésre szoruló gyülekezetet, úgy a vagyonosabb, s ínég hozzá szórványnélküli egyházközségekben a szórványban élők lelki gondozására évenként gyűjtést rendeznének — szórványnap —, vagy vallásos ünnepélyt rendeznének s az így befolyó adományok az egyházkerület által létesítendő szórványgondozó-alaphoz csatoltatnának. Ezt kényszerítéssel, még egyházkerületi határozattal sem lehet megvalósítani, erre rá kell nevelődnünk s egyedül a Lélek, mely megelevenít és megszentel, bírhat kényszerítő hatással. A kaini elv: „avagy őrizője vagyok-e az én atyámfiának", modern formájában a szórványokkal való nemtörődésben jelentkezik. Ezt meg kell látnunk és a lélek indítása szerint cselekednünk, hogy érezzék meg szétszórtan élő testvéreink is, hogy ők a mi gondoskodásunk tárgyai, érezzék meg szivünk szeretetének melegét, hitből fakadó áldozatos jócselekedeteinkben. — Statisztikai adatok közlését mellőzöm, mert ezek a jelentésekben nagyon hiányosak, egyházkerületi névtárunkban részletesen feltalálhatók, hanem e helyett röviden arról szólok, mit tett egyházkerületünk a lefolyt évben a szórványok gondozására. A rnult évi 239 a) sz. határozatban megkívánt kimutatás és javaslat nem volt elkészíthető, mert a drégelypalánki, pápai és őrségi egyházmegyék kimutatásaikat nem küldték be, legalább is az én kezemhez nem jutott. A 239 b) sz. határozat értelmében csak Felsőörs, Igar, Székesfehérvár és Tótvázsony, tehát csak négy egyház küldte be perselypénzét az iratterjesztés javára. Ez eddig azt mutatja, hogy nem veszik komolyan a szórványgondozás ügyét, ellenben annál nagyobb jelentőségű és meginduló munkának előjele az, hogy főtiszt, püspök úr a három főünnepen szórványban lakó híveinkhez Örömüzenet c. kis lapot küldött. Mindegyik szám tartalmazott evangéliumot, elmélkedést, ünnepi imákat és énekeket, építő és tájékoztató cikkeket, végül híreket az egyházkerületből. Főtiszteletü püspök úr mindent elkövetett a tekintetben is, hogy a Református Sión c. szórványlap 1000 példányban megrendeltessék a szórványban való terjesztés végett. Az ügy lebonyolításával Tóth Lajos theol. akad. igazgatót, a Dunántúli Protestáns Lap kiadóhivatalának vezetőjét bizta meg, aki két ízben is irt a kiadónak, azonban választ nem kapott megkeresésére s így megállapodás létesíthető nem volt és a Református Sión megrendelése elmaradt. Ennek szives tudomásulvételét kérem. h) Külső és belső ellenfelek. A jelentések szerint a belmissziói munkát kifejezetten senki sem akadályozza. Római katholikus hatások a temetők kivilágításában, bucsuk tartásában és általában a külsőségek felé hajlásban nyilatkoznak. Szekták közül a baptisták, adventisták, nazarénusok, egy-két helyen methodisták és a pünköstisták működnek. A spiritizmusnak és a tlieozófiának városokban, de itt is nagyon szórványosan akadnak hivei. Ellenük az igehirdetésben történt fellépés, ahol az ige helyesen hirdettetik és a lelket kielégíti, sem a szekták, sem az utóbbi áramlatok nem tudtak és nem tudnak hódítani. A református ember egyházát szereti és ehhez való ragaszkodását