Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1927

1927. szeptember - Oldalszámok - 82

— 82 — és leányokkal külön-külön Kaposvárott foglalkoztak önképzőkörben, legénykörben és leánykörben. Falun speciális munka nincs, leginkább műkedvelői előadásokon és vallásos estéken foglalkoztatták ifjainkat, Kaposvárott, Komáromban, de Nagykanizsán varró és szövő munkában is. Bibliakör még mindig szórványosan van. b) Az egyesületi élet gyülekezeteinkben még nagyon kezdetleges. Helybeli nem református jellegű egyesületekkel, a városi gyülekezeteket kivéve, gyülekezeteink nincsenek kapcsolatban. Úgyszintén külön alapszabállyal biró egyesületek is csak városi gyülekezetekben találhatók, bár ezekben is nagyobb részt, szintúgy a falusi gyülekezetekben alapszabály nélkül működő ifjúsági-, nő- és leányegyesületek működnek. Nem is állítjuk fel általános követelményként egyesületeknek külön alapszabályszerű megalakítását, kiváltkép nem miniszteri jóváhagyást igénylőén, mert az egyesületek könnyen állam lehetnének az államban és emancipálni akarnák magukat az egyházi irányítás alól és nehezebben illeszkednének bele a gyülekezeti munkába. Alapszabályok nélkül is lehet aktív egyesületi életet teremteni, példa rá Kaposvár. Hiveink közül legtöbben az Első Országos Református Nagygyűlésen vettek részt, továbbá a Mohácsi ünnepen is, jelentek meg a debreceni és székesfehérvári presbiteri gyűléseken is. Egyik gyülekezet a másikat rendszeresen sehol sem látogatja, csak harang- és templomavatási ünnepélyek alkalmával. Közös belmissziói napokat tartottak a diósjenői, nagymarosi és szokolyai lelkészek, azonban a jelentésekből azt nem állapíthatjuk meg e^ész határozottsággal, hogy ezeken a közös belmissziói napokon résztvettek-e kölcsönösen gyülekezeteik is, avagy pedig csak lelkipásztoraik. De még, ha csak az utóbbi eset állana is fenn, ez is követésre méltó példa. c) Iratterjesztés. Egyházkerületünkben Kaposvárnak hat gyülekezettel közös lapja van: a Kaposvári Református Lap és saját lapja van a győri református egyháznak: Győri Reformátusok Lapja. Évvégi értesítőt is csak szórványosan adtak ki gyülekezeteink (például Iszkaszentgyörgy, Felsőörs). Ellenben református jellegű lapokat, kiadványokat buzgón olvastak hiveink. Legtöbb olvasója volt a Keresztyén Családnak, üde hajtásával, a Református Sionnal együtt; terjesztettek továbbá a már említett gyülekezeti lapokon kivül a Téli Újság, Kálvinista Szemle, Erő, Örömhír, Virágoskert, Koszorúfüzetek, De Ruyter élete, Gályarabok története, Keresztyén Család Naptára, melyből a szerkesztőség a mult évben külön gyülekezeti és egyházmegyei naptárt készített. Ez utóbbi tartalmazta a gyülekezet, illetve egyházmegye történetét, életének fontosabb mozzanatait. Iratterjesztő általában a lelkész volt, külön iratterjesztő alkalmaztatott: Győrött Tóth Lajos és Gyermelyen Tóth Lidia személyében, úgyszinte Darányban, Orcin, ez utóbbi helyeken azonban iratterjesztő neve nincs megjelölve. Külön meg kell emlékezni arról az egyetemes szempontból jelentős szolgálatról, mit a Keresztyén Család a tél folyamán végzett iratterjesztők kiképzésével s amint tudjuk a képzett iratterjesztők az ország minden részében megfordultak, azonban a veszprémi egyházmegye