Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1923
1923. május - Oldalszámok - 58
— 58 — 7. ítélet. A dunántúli ref. egyházkerület közigazgatási bírósága mint fellebbezési biróság, Pápán 1923. évi május 30-án megtartott ülésében, a Nógrádverőczén 1923 január 7-én megtartott gondnok- és presbiter-választás ügyében, melyet a drégelypalánki egyházmegye Nógrádverőczén, 1923 április 10-én megtartott időszaki közigazgatási birósági ülésében kihirdetett Ítélettel elintézett, dr. Makai Sándor lelkész fellebbezése következtében vizsgálat alá vévén, nyilvános tárgyalás után zárt ülésben meghozta és nyilvános ülésben kihirdette a következő Ítéletet: A fellebbezési biróság az elsőfokú biróság Ítéletét, az abban fölhozott indokok alapján, helybenhagyja. S. ítélet. A dunántúli ref. egyházkerület fegyelmi bírósága, mint fellebbezési biróság, Pápán, 1923. évi május hó 30-án megtartott rendes ülésében, dr. Makai Sándor nógrádverőczei lelkésznek Tóth István ottani ref. tanító ellen beadott panaszára folyamatba tett és a drégelypalánki egyházmegye fegyelmi bíróságának Nógrádverőczén, 1922 szept. 26 án 248/1922. szám alatt kelt ítéletével elintézett fegyelmi ügyben, annak nyilvános ülésben történt letárgyalása után meghozta és nyilvános ülésben kihirdette a következő Ítéletet: A fellebbezési biróság az elsőfokú biróság Ítéletét indokai alapján és különösen még azért is helybenhagyja, mert vádlott tanítónak a lelkész ellen tanúsított és vétségnek minősített magaviseletére, jórészt a panaszos lelkésznek viszont a tanító ellen tanúsított ellenséges magaviselete szolgáltatott okot; mert továbbá a vizsgálat adatai szerint abban a ténykedésben, hogy a dalárda címéből a „ref." megjelölést kihagyta és az egyház kötelékén kivül szándékozott működését folytatni, a vádlott tanítónak tevőleges szerepe nem volt, míg ellenben ezek megtörténte után minden igyekezete arra irányult, hogy a dalárda ismét mint ref. dalárda az egyház kötelékében működjék, mely törekvése sikerrel is járt. A fellebbezési biróság tehát csupán az egyházmegyei ügyész által és panaszos szóval bejelentett fellebbezése következtében vizsgálata tárgyává tett ezen fegyelmi ügyben egyáltalán nem talált okot arra, hogy az I. fokú Ítéletben kimondott büntetést fölemelje. 9. ítélet. A dunántúli református egyházkerület bírósága, mint II. fokú fegyelmi biróság Pápán, 1923. évi május hó 30-án tartott