Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1920, 1921

1920. szeptember - Jegyzőkönyv

érte azáltal, hogy elveszítettük gróf Tisza Istvánban egyházkerületünk hü vezérét, büszkeségét, akihez őszinte szeretettel, bensőségesen ragaszkodtunk, akinek elvesztésére, ha rágondolunk, még évtizedek múlva is kitör keblünkből a mélységes fájdalom hangos zokogása. Közgyűlés mély meghatottsággal és bensőséges fájdalommal emlékezik meg 1918 október 31-ről, mely napon egyházkerületünk szeretett vezére, a magyar hazának odaadó ragaszkodással munkálkodó hű fia, a nagy és nemesen érző hazafi, az európai jelentőségű kiváló politikus és államférfi, politikai gonosz ellenfelei által felbérelt orgyilkosoknak esett áldozatul. Az igazságos történelem lesz hivatva méltatni e kimagasló férfiút úgy is, mint egyházának hü fiát, mint kiváló államférfit, mint politikust és mint embert, — ker. közgyűlésünk e fájdalmas pillanatban csak annak megállapítására szorítkozik, hogy rágalom volt e nagy férfiú ellen felhozott az az állítás, mintha a vészes világháborúnak ő lett volna az okozója és elhatározója, mert az időközben közzétett hivatalos adatok kétségtelenül bizonyítják, hogy gróf Tisza István 1914 julius hó 1-én a felség elébe nyújtott előterjesztésében határozottan kijelentette, hogy végzetes hibának tartja a sarajevoi gyilkosságot okul használni fel a Szerbiával való leszámolásra, ezért ő sohasem vállal felelősséget, — mert e tényből magából kétségtelen, hogy a nagy államférfiúi politikai ellenfelei gonoszul rágalmazták, hogy ezáltal a közhangulatot ellene felizgassák, így bírták rá a felbérelt és elvetemült gyilkosokat a bérgyilkosság végrehajtására. A felbujtókkal és a tettes gonosztevőkkel érdemük szerint végezni fog a nemzet ítélőszéke, a vértanuként áldozatul esett nagy férfi szelleme pedig beköltözött a nemzet halhatatlan vértanúi közé, a mi egyházkerületünk pedig bárhol és bármikor gyül egybe, szeretettel és ragaszkodással fog emlékezni a nagy férfiú érdemeiről és ezúttal ünnepélyesen fogadja, hogy az ő nemes alakját fogjuk szünet nélkül példányképül tekinteni és azzal a férfias elhatározással igyekezünk szolgálni