Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1917

1917. október - Oldalszámok - 15

— 15 — A kor. közgyűlés minden tagja előtt jól ismert az a nagyméretű és áldásos tevékenység, amelyet a nyugalomba vonult nagyérdemű tanár úr nem­csak a tlieol. irodalom terén, hanem az oktatás- és nevelésügy szolgálatában is kifejtett. Különösen korszakalkotó egyházkerületünk nevelésügyének történetében az a nagyméretű tevékenység, ame­lyet nőnevelő-intézetünk szervezése és virágzó álla­potba juttatása körül, mint az intézet első igaz­gatója széles látkörével, nagy tudásával, neme­sen érző szivének szeretetével fáradhatlan buzga­lommal kifejtett s ezáltal úttörő- és vezető munkása lett kerületünkben a nőnevelés ügyének. Jól tud­juk, hogy a nagyérdemű tanár úr ismert szerény­ségével az elismerés nyilvánításai elől rendszerint ki szokott térni, de ez alkalomból úgy érzi egyház­kerületünk, hogy nem követ el sértést a nyuga­lomba vonult tanár úr álláspontja ellen, amikor nyugalomba vonulása alkalmából, az ő kimagasló­érdemeit, iránta való őszinte elismerésünket és szere­tetünket jegyzőkönyvünk lapjain hálás érzelemmel örökítjük meg és továbbra is kérjük hathatós közre­működését ügyeink intézésében és legbensőbb fo­hásszal kérjük az egek lírát, hogy a nagyon meg­érdemelt nyugalomban adja és engedje testi erőinek is oly mérvben való felfrissülését, hogy képes le­gyen a reá váró nagy irodalmi feladatnak még őt is kielégítő megoldására és hogy hosszú időn át lehessen még mindannyiunk igaz szeretetétől körül véve egyházkerületünk méltó dicsekedése és büsz­kesége. Püspök úr jelenti, hogy a tlieol. akad. tanári kar azt javasolta, hogy dr. Horváth József nyugalomba vonulása folytán az ő tanszékére helyeztessék át dr. Antal Géza, aki tulajdonképen erre a szakra készült, ebből a tudománykörből való első irodalmi munkája, aki gazdag nyelvismereténél, alapos, tudományos készültségénél és szó-

Next

/
Thumbnails
Contents