Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1915

1915. október - Oldalszámok - 191

— 191 — f neki tudtára adó lelkészi levélre adott válaszában Rau Gyulát nevezi meg mint olyat, aki igazolja a nehezményezett 18 korona kiadását; az esperesi hivatalhoz küldött fellebbezésében pedig már panaszolja, hogy a reá nézve sérelmes határozat hozatala előtt Rau Gyula nyilatkozata nem lett beszerezve. Mégis az első biróság nem idézte meg a tárgyalásra Rau Gyulát. Midőn Ádám Dezső képviselője, dr. Egressy Sándor kérte a tárgyalás elhalasztását, nemcsak Rau Gyulának, hanem Weisz Lipótnak is kihallgatását, a biróság azzal indokolta kérelmének elutasítását, hogy akkor, a már anélkül is hosszú idő óta húzódó ügy befejezése még messzebre lenne eltolva. Pedig a bíróságnak nemcsak feladata, de kötelessége is, hogy módot és alkalmat adjon a feleknek jogaik megvédésére, igazságuk bebizonyítására, eltekintve attól, hogy ez talán hosszabb időt igényel, különben is az ily eljárás csak még hosszadalmasabbá teszi az ügy befejezését, mivel az igazát érző és védő fél, bizonyítékai tudatában és birtokában perújítással él, mint a jelen esetben is akar. Az ügy új tárgyalására kellett utasítani az elsőfokú bíróságot nemcsak azért, hogy a fellebbezőnek alkalma legyen állítását bebizonyítani, hanem azért is, hogy megállapítható legyen, hogy a nyitrai ref. egyházban évek óta duló személyes harcnak ki az előidézője. Sedivy Lászlót el kellett utasítani fellebbezésével, mert Ádám Dezső 1912. évi gondnoki számadásának megvizsgálásakor sem a házbér hátralók, sem az illemhely áthelyezés nehezményezve sem ő általa, sem a számvizsgáló presbiter által nem lett, tehát jóváhagyatott. Hitelesítik: Jegyzette: Czike Lajos Dr. Antal Géza egyházi elnök. jegyzőkönyvvezető. Grr-óf Tisza István világi elnök. \