Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1914

1914. szeptember - Oldalszámok - m02_29

— 29 — tartozás. Ugy de az építkezési s beruházási számlák egyrésze az 1913. év folyamán vált esedékessé, volt tehát kifizetendő s mert 1913-ban az építkezés már nem szerepelt külön rovatban, a kifizetett számlákát az alatt a rovat alatt kellett elkönyvelni, amelyikbe a kiadás természeténél fogva beilleszthetők voltak. A hitel-átlépéseknek a legtöbb esetben ez a tulaj dónk épeni magyarázata, amihez járul még az, hogy az 1913. év rendkivüli, az intézet történetében korszakos esztendő volt. Az igazság követelménye hozza azonban magával annak őszinte megállapítását is, hogy az 1913. évben a nőnevelő-intézet csak éppen hogy ki tudott a maga jövedelmével jönni. Erre pedig nem annyira a saját bevételeinek emelkedése tette képessé, mint inkább a számára adott segélyek. Épp azért felhivandónak tartom a gazdasági tanácsot és az intézet vezetőségét a takarékosabb gazdálkodásra. Hogy ez miben álljon, arra nézve itt adni részletes utasítást nem volna helyén. A körülmények majd megmutatják, hogy a kiadások hol és miben szoríthatók meg. Különösen indokolttá teszi a takarékoskodás hangsúlyozását az a bizonytalanság, amely előtt a legfőbb élelmi cikkek beszerzését illetőleg állunk. A takarékoskodással tartom összefüggőnek a mosatás kérdését. E cimen az 1913. évi kiadás 4317 22 K. Ez már önmagában is jelentékeny összeg, pedig ez a költségeknek tulajdonképpen csak egy része. A mosóasszonyok száma 8—10, akik állandóan, napnap után az intézetbe járnak s ott kapnak élelmezést. Hogy ez mekkora összegnek felel meg, azt könnyen ki lehet számítani. Kérem úgy a gazdasági tanácsnak, mint az intézeti igazgatóságnak utasittatását arra, hogy ezt megfontolás, tanulmányozás tárgyává tenni s ezek alapján az igazgatótanács utján a jövő tavaszi ker. közgyűlés elé indokolt javaslatot terjeszteni szíveskedjenek. Tárgysorozat rendjén előfordul, itt tehát csak megemlítem, hogy a nmélt. vallásés közoktatásügyi m. kir. miniszter úrral a 160.000 K tárgyában szerződést kötöttem, amely szerint 32 éven át évi 10.000 korona összeget kapunk az építési költségek fedezésére, ami 615 annuitásnak felel meg. Továbbá, hogy a