Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1914
1914. szeptember - Oldalszámok - m02_23
- 23 — a) A tanítói fizetéseket rendező 1913. évi XVI. t.-c. ellen a tanítói javadalmazások megállapítása szempontjából minden oldalról felhangzott panaszok folytán már a mult évi őszi közgyűlés felterjesztést intézett az egyetemes konventhez, az pedig a magas kormányhoz. (Lásd: kerületi gyűlés 1913. 94. pont. és konv. 1914. 160. pont.) Biztat ugyan az a remény, hogy ez a sérelem alkalomadtán orvosoltatni is fog, de mig ez be nem következik, addig ennek a kérdésnek napirenden tartását és megoldásának sürgetését feltétlenül szükségesnek tartom. b) Gyülekezeteinkben a tanítói javadalmazás alapját a fokozatos egyházi hatóságok, illetőleg egyházmegyei ós kerületi gyűlések által megerősített díj levelek képezték. Ezek alapján történt a pályázat meghirdetése, az állás betöltése megüresedés esetén. Ez mintegy szerződésszerű jogviszony s az ebből támadható összes vitás kérdéseket a „contractus contrahentibus legem ponit" elv értelmében ennek alapján bírálták el. Maga az állam is elismerte ezt a jogalapot akkor, amidőn a tanítóik javadalmát a díjlevélen felül emelni nem biró gyülekezeteknek segélyezését törvényhozásilag biztosította. Gyülekezeteink közül többen, egyebek között, azért is alkalmaztak szívesen tanítónőket, mert azt gondolták, hogy egy egy szobából álló tisztességes lakás adásával annak igénye kielégíthető, nem kell tehát nagy költséggel járó építkezésekbe bocsátkozniok. Ámde a gyülekezetek jóhiszemű föltevésükben keserűen csalódtak, mert amint az 1913. évi XVI. t.-c 17-ik §-a kimondotta, hogy a tanítónak ugyanezen t.-c. 4. §-ában megállapított lakásra vagy annak nem létében 240 K lakáspénzre van igénye, azonnal megindultak a mindenféle követelődzések, majd mikor azok nem nyertek azonnal kielégítést, mert az egyházaknak a lakbér-különbözetek fizetésére kedvük se volt meg, pénzük se, megindultak a panasz-benyujtások és kereset-megindítások, még pedig mivel a törvény 30. §-a szerint „azokra a kérdésekre nézve, amelyek a tanítókat a jelen törvény (1913. XVI. t.-c.) alapján megillető illetményekre vonatkozó igényből erednek, valamint az ebből az igényből folyólag