Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1914

1914. szeptember - Oldalszámok - m02_10

— 10 — házunk és iskoláinktól az irántuk eddig tanúsított jóindulatot ezután se. Nagyon enyhítette a közszeretettől övezett eddigi gondnoktól való megválás fájdalmát az a kedvező körülmény, hogy adott az isteni gondviselés nagy kegyelme a veszprémi egyházmegyének olyan kiváló férfiút, aki mióta kilépett az önálló munka terére, teljesen összeforrt az egyházmegyének egész életével, együtt érzett mindig az egyházmegyével annak örömében és bánatában; hordozta gondját, ismerte, osztotta aggodalmait minden gyülekezetnek, iskolának; lelkész, tanító, egyháztag ügyes-bajos dolgában nála biztos útbaigazítást, jóakaró tanácsolást, nehéz helyzetében segítséget talált. Jóságtól sugárzó lelkének keresetlen egyszerűsége, pártatlan igazságszeretete részére hódították még a bizalmatlankodásra hajlandó csalódott lelkeket is. A mindenek szivében iránta élő nagy szeretet, bizalom és ragaszkodás önkónytelen megnyilatkozásának kell tekintenünk azt a tényt, hogy az egyházmegye teljes egyetértéssel, egyhangú szavazással ültette az egyházmegyei gondnoki székbe dr. Segesdy Ferenc kir. Ítélőtáblai biró urat, kerületünknek áldásos működésével már eddig is egyik vezéralakját, kinek kiváló érdemei iránti elismerésünket siettünk megmutatni azáltal, hogy a legelső kínálkozó alkalommal kerületi tanáesbiróvá, aljegyzővé, zsinati és konventi képviselővé választottuk. Üdvözöljük lelkesült örömmel új, diszes állásában és kérjük munkájára istenünknek megáldó s előmenetelt biztosító kegyelmét. Mivel pedig nem tartom kizártnak, hogy dr. Segesdy Ferenc e. m. gondnok úrban is feltámadhat az a gondolat, hogy ezen új szép állása inkompatibilis eddig viselt ker. aljegyzői állásával, kérem egyúttal annak kimondását is, hogy a kerületi közgyűlés nem tartja összeférhetetlennek a ker. aljegyzői állást az e. in. gondnoki állással, ennek folyainányaként kifejezésre juttatja azon óhaját, hogy dr. Segesdy Ferenc e. m. gondnok úr ker. aljegyzői állását továbbra is megtartani szíveskedjék s ne legyünk kitéve