Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1914

1914. szeptember - Oldalszámok - m02_7

— 7 — mint kir. Ítélőtáblai biró vonult a méltán megérdemelt nyugalomba. Egykori nagynevű püspökünkhöz, boldogult Pap Gáborhoz igazi benső, nemes barátság kötelékei s baj­társi viszony fűzték. Kerületünk ügyei iránt mindig meleg érdeklődést tanúsított s mint világi tanácsbiró, élénk részt vett közgyűléseink tárgyalásaiban. Őszinte vallásos buzgó­ságának a Károlyi Gáspár-féle emlékünnepen való meg­jelenésével kívánta jelét adni, oktatásügyünk magasztos hivatásának elismeréséről pedig azáltal kivánt bizony­ságot tenni, hogy tekintélyes vagyonát a kunszentmiklósi, kecskeméti és pápai iskolákra hagyta. Temetésén küldött­séggel vettem részt. Kérem a Főtiszt. Egyházkerületi Köz­gyűlést, hogy a veszteség feletti fájdalmunknak adjunk kifejezést jegyzőkönyvünkben s őrizzük mindenkor áldó kegyelettel köztisztelettel övezett nevét. Súlyos vesztesége kerületünknek, hogy a tanítói kar­ból Szabó Mihály mocsai, Nagy Dénes vilonyai és Boncz József somlóvecsei tanítókat szintén magához szólította az élet és halál szabados Ura. Mind a hárman szép eredmény ­nyel működtek sok fáradsággal járó, magasztos hivatásuk terén, lelkesült, hithű tagokat nevelve anyaszentegyházunk­nak, kötelességtudó derék polgárokat a magyar hazának. Szerették foglalkozásukat, melyre valódi hivatásérzetből adták magukat, ragaszkodtak egyházukhoz, melynek szol­gálatára odaadással szentelték egész életüket, példát mutatva e tekintetben is az ifjabb nemzedéknek. Adózzunk teljes elismeréssel az elköltözöttek áldott emlékezetének és örö­kítsük meg érdemeiket jegyzőkönyvünkben. Közvetlenül ugyan az erdélyi testvér egyházkerületet, de közvetve kerületünket, sőt az egész magyarországi ref. egyházat is nagy veszteség érte Mczey Albert ny. kúriai bírónak, a Lipót-rend lovagjának, a református zsinat és konvent rendes tagjának f. évi február hó 26-án bekövet­kezett gyászos elhunytával. Nagyon helyesen mondja a haláláról kiadott gyászjelentés, hogy „az erős hit, tiszta vallásos érzés, az egyház szeretete volt egész életének vezetője, minden cselekvésének irányítója. így életével,

Next

/
Thumbnails
Contents