Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1914

1914. március - Oldalszámok - 20

— 20 — ság jelentését tudomásul veszi és Gyalókay László nemesócsai lelkész és Süteő István ügyvéd urakat törvényesen megválasztott egyházkerületi tanácsbiráknak nyilvánítja, s miután Gyalókay László gyülésünkön megjelent és annak szine előtt a hivatalos esküt letette: helyét a közgyűlés szives üdvözlése mellett az alkotó tagok sorában elfoglalta. Az első szavazás alkalmával egyházi tanácsbiróra nem szavazott Kéttornyulak és Tótvázsony s az érvénytelen szavazatot küldött Csilizradvány (az aláírás hiányzott), valamint a téves szavazatot küldött Soponya (egyházmegyei gondnokra szavazott), a második szavazás alkalmával nem szavazott Szalafő, Zánka és Daruvár s érvénytelen szavazatot küldött Martos (Tuba Jánosra szavazott) 10- 10 korona birságban elmarasztaltatnak, melynek behajtásával az illetékes pápai, veszprémi, komáromi, mezőföldi, őrségi és belsősomogyi egyházmegyék esperesei ezennel megbízatnak, a kerületi pénztárral pedig a kimutatás, nyilvántartás céljából jegyzőkönyvi kivonaton közlendő. 13. A gazdasági tanács indítványozza, hogy b. e. dr. Antal Gábor úr özvegye részére a kerületi közpénztár terhére, tekintettel a megboldogult püspök úr elévülhetetlen érdemeire, a kerületi közgyűlés évi 2000 K kegydijat szavazzon meg. A kerületi közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja, özv. dr. Antal Gáborné úrnő részére évi 2000 K kegydijat állapít meg s ennek folyósítását attól az időponttól kezdve rendeli el, amely időponttól kezdődőleg az özvegy úrnő részére a lelkészi özvegy-árva gyámintézettől a nyugdíj folyósíttatik. E határozattal Boross Kálmán kapcsolatos indítványa is elintéztetett. 14. Tárgyalta közgyűlés Németh István püspök urnák az őt 38 évi rendes tanári minőségben eltöltött szolgálata alapján meg- • illető, nyugdíjigénye megállapítására vonatkozó beadványát, melyben minden félreértés kikerülését elhárítani óhajtván kijelentette, hogy maga részére a főiskolai tanári nyugdijalap-járulékát igénybe venni nem fogja, csupán a netalán őt túlélő özvegye részére kivánja