Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1914

1914. március - Oldalszámok - 15

- 15 ­tetteikben megtagadják ezt a szent igazságot. Meg vagyok a felől győződve, hogy ha mi megvalósítjuk a nagy parancsot, mind a két alkotó elemében, s a felebarát értelmének meghatározásában elfogadjuk isteni mesterünknek az Úr Jézus Krisztusnak az irgalmas samaritánusról szóló példázatban adott tanítását, meg fog változni az egész társadalom arculata s Istennek országa e földre költözik. íme, Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! ez az a keret, amelybe kivá­nom illeszteni Isten segítségével a magam szerény működését. Ebben a tekintet­ben nem elégszem meg azzal, hogy „et voluisse sat est", hanem iparkodom a szavakat tettekre váltani. De hát ember tervez, Isten végez; ember legföllebb csak a plántálás munkáját végezheti, előmenetelt Isten ad. Erőim csekélységének érzetében, magamat lélekben megalázva kérem tehát Istennek mindenre elég­séges áldó segítő kegyelmét, hogy akarhassam is, véghez is vihessem a jót abban a szent szolgálatban, amelyet vettem az Úrtól. Nagy megnyugvása, erőtlensége miatt sokszor hánykódó lelkemnek, hogy az isteni bölcs gond­viselés, a Jelenések könyvének szavai szerint ama fényes nagy csillagot adta segítőtársamul, akit rendelt az Úr az ő népének hordozására bölcseségben és igazságban, akit tett fényes nyillá és zárt az ő tegezébe a nagy veszélynek nap­jaira, adta vezéremül azt a férfiút, ki Istent fogadta erősségévé, ki legerősebb az ő seregében, bátor, mint az ifjú oroszlán, utai igazak, szája bölcseséget szól. Őt, ki ül a fejedelmek tanácsában első helyen, kérem ragaszkodó biza­lommal, tiszta szeretettel, hogy amidőn az evangéliom dolgában viaskodom, hatalmas erejével támogasson; őt kérem, ki ékeskedik bölcseségben, mely felülről jő, hogy tanácsaival igazgasson, legyen ő az én erőm és az én pai­zsom. De ugyanilyen bizalommal fordulok szives támogatásért kerületünk összes alkotmányos tényezőihez, az egyházmegyék tapasztalatokban gazdag elnökségeihez, a szent gyülekezetek buzgó lelkipásztoraihoz és tanítóihoz. A nyújtandó segítséget azzal a szeretettel fogom viszonozni, mely életemnek eddig is vezérelve volt. A jó Isten áldását kérve az ő szent országa ter­jesztésére irányuló fáradozásomra, ajánlom magamat a főtiszteletü egyház­kerület minden rendű s rangú tagjainak s a testvérkerületek bölcs elöljárói­nak szives jóindulatába. Az egyházkerületi közgyűlés nagy örömmel és foko­zódó érdeklődéssel hallgatta püspök úrnak egész műkö­dési munkakörét hiven körvonalozó székfoglaló beszédét és azt jegyzőkönyvében megörökíteni rendeli. 8. Püspök úr székfoglaló beszédének elhangzása után dr. Baltazár Dezső tiszántúli püspök úr az urasztala elé állt és a következő püspökavató beszédet mondotta:

Next

/
Thumbnails
Contents