Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1913

1913. április - Oldalszámok - 24

— 24 — mazhatjuk, annál inkább kötelezve vagyunk arra, hogy megadjuk az igaz érdemnek azt, amit megadhatunk: az elismerést, a tiszteletet, az utókor előtt a hálával és kegyelettel őrzött emlékezetet. Azért dunántúli ref. egyházkerületünk csak erkölcsi kötelességet teljesítene akkor is, ha eltekintve nagytiszteletü és nagyságos Gzike Lajos ur kiváló, rokonszenves és lekötelező személyes tulajdonaitól, mai nap a lelkészi pályán 50 éven keresztül hűségesen végzett munkát, a 20 évi főiskolai gondnoki állásban kifejtett buzgó, gondos, fáradhatatlan tevékenységet és mindezeknek fényes sikerét és eredményét ünnepelné. Azonban ezen ünnepélyen egyházkerületi közgyűlésünk minden tagja, közművelődési és közoktatási intézeteinknek egész tanári kara, összes intézeteinknek, de különösen ezen nőnevelö-intézetünknek növendékei, nemcsak illendőségből és kötelességből, hanem szivük teljes örömével és ragaszkodásával vesznek részt annak a Czike Lajosnak ünneplésében, aki a főiskolai gondnok fontos és komoly feladatát annyi szeretetteljes hivséggel, figyelemmel, előzékenységgel, nönevelő-intézelünk növendékei irányában annyi gyengédséggel gyakorolta mindig, hogy ez intézetek tanári karától a szeretetet és tiszteletet, az egyházkerülettől a bizalmat és teljes elismerést méltán kiérdemelte. Az egyházkerület ezen bizalmának és teljes elismerésének egyik legkétségbevonhatatlanabb tanúbizonysága az, hogy szeretve tisztelt nagyérdemű fögondnok urunk, gróf Tisza István ur önagyméltósága tőlem, mint hivatalban idősebb elnöktársától, magának kérte ki a szerencsét, hogy ezen alkalommal Nagyságodat üvdözölhesse és az egyházkerület háláját és elismerését mindnyájunk előtt köztiszteletben álló személye iránt mindnyájunk nevében kifejezhesse. Fájdalom, hogy mindnyájunkra nézve szomorú és sajnos körülmények ugy hozták magukkal, hogy ö az annyi örömmel és szeretettel magára vállalt feladatot nem teljesítheti, igy nekem, a tehetség és hivatás kisebb mértékével megáldott elnöktársnak kell az ö feladatát magamra vállalnom. De azért, ha nem a leghivatottabb tolmács ajkáról hangzanak is el érzelmeink, az egyházkerület hálája nem kisebb, köszönete nem kevésbbé átérzett, az elismerés nem kevésbbé őszinte és nem szűkebb körre szorított. Üdvözlöm azért Nagytiszteletüségedet az egyházkerület nevében e nevezetes