Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1913

1913. október - Oldalszámok - 11

ségükkel nemcsak az egyházmegye, de az egyházkerület s egész egyetemes egyházunk körül is érdemeket szereztek, a maga részéről is kifejezi legjobb szerencsekivánatait. 17. Egyházkerületünk örömére és dicsekvésére megemlékezik jelentésében püspök urunk arról, hogy mélységes tiszteletünktől s belsőséges szeretetünktől környezett főgondnokunkat, nagyméltóságú Tisza István gróf urat ő császári és apostoli királyi Felsége magyar királyi miniszterelnökké nevezte ki. Az egyházkerületi közgyűlés lelkes örömmel értesül a legmagasabb kinevezésről, melyből ragyogó fény hárul az egyházkerületre, melynek minden életnyilvánulásával Tisza István gróf őnagyméltóságának egyénisége elválliatlanul össze van forrva. A szivek mélyéből feltörő igaz szeretet érzésével köszönti magyar hazánk legelső közjogi méltóságában nagyméltóságú főgondnok urat s áthatva attól a szilárd meggyőződéstől, hogy a nehéz országos gondok sem fogják őnagyméltóságát megakadályozni abban, hogy szeretett egyházkerülete ügyeiben a régi buzgósággal, a régi odaadással továbbra is ne fáradozzon, sőt érezve, tudva azt, hogy nemcsak egyházkerületünk, de egyetemes egyházunk érdekeit még az eddigieknél is hathatósabban istápolhatja, jogos óhajunk megvalósítását nagyobb sikerrel munkálhatja, törhetlen ragaszkodás érzésével üdvözli őnagyméltóságát kormányelnöki magas állásában s isten áldó kegyelmét kéri az anyaszentegyház s édes magyar hazánk érdekében kifejtendő munkájára. IS. Mély megilletődéssel, a nagy veszteség feletti fájdalom szomorú érzésével emlékezik meg püspök urunk felejthetetlen néhai főgondnokunk, borosjenői Tisza Kálmán özvegyének szül. gróf Degenfeld Schomberg Ilona őnagyméltóságának elhunytáról. A megboldogultban a magyar haza a magyar nő ideálját, református anyaszentegyházunk