Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1913

1913. április - Oldalszámok - 16

- 16 melléki ref. egyházkerületnek idöhöz nem kötött évi 1000 korona és a Gusztáv-Adolf egyletnek évi 351 korona segélyét. Mély hálával és köszönettel emlékezünk meg a nemes szivek jóakaratának intézetünk iránt való ezen lélekemelő megnyilatkozásáról, mint fényes tanúbizonyságáról annak, hogy az a forrás, amelyből összes protestáns közintézményeink életereje kezdettől fogva táplálkozott, a mai anyagias korszellem eszményi törekvéseket sorvasztó iránya daczára sem apadt ki, hanem érezteti áldásos és életet tápláló hatását mindenütt és mindenkor, ahol és mikor a protestáns egyház tiszta evangéliomi, felvilágosodott józan szellemét szolgáló közintézmény felállítása és felvirágoztatása kívánja az áldozat meghozatalát. Mindezen nagy áldozat sem lett volna azonban elég arra, hogy intézetünk czéljának teljesen megfelelhessen és mai virágzó állapotába jusson, ha a magyar állam az ujabb időben a közművelődés érdekében általánosan tanúsított támogatásával nem jött volna nekünk is segítségünkre. A tanári fizetés-kiegészítésre vonatkozó törvény jóakaratú és méltányos alkalmazása, az építkezési és felszerelési államsegélyben való méltányos részesítés által oly nagymérvű támogatást nyújtott a magas kormány éppen a fejlődés kezdetén a mi intézetünknek, aminőt magunk erejéből kiállítani minden jó igyekezet és lelkesedés daczára sem lettünk volna képesek. Ezért nagy hálával és köszönettel tartozunk a magas magyar közoktatásügyi kormánynak, aminek ez ünnepélyes alkalommal, amidőn ezen kormánynak jelenlegi államtitkárát: Benedek Sándor ur öméltóságát és Neményi Imre miniszteri tanácsos ur öméltóságát körünkben üdvözölni szerencsések vagyunk, kedves kötelességein nyilvánosan is kifejezést adni, őket mély tisztelettel üdvözölni s intézetünk részére további jóakaratukat kérni, biztosítván őket arról, hogy intézetünknek mindenkor fő lörekvése leend, hogy magát ezen kitüntető jóakaratra méltóvá legye azáltal, hogy olyan növendékeket neveljen a magyar hazának, a magyar társadalomnak, a magyar ref. egyházaknak, akik az elemi oktatás terén jól és dicséretesen megállják helyüket, akik emellett ékeskedjenek a vallásosság, egyszerűség, jó erkölcs és családiasság erényeivel. Mert hogy eddig ezt a nemes feladatot intézetünk növendékeivel meg tudtuk közelíteni, annak ékesen szóló tanúbizonysága, hogy tanitónőképzö-inlézetünkben az 1900. évtől fogva tartott négy képesítő