Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1912

1912. május - Oldalszámok - 97

— 97 — anyagi megerősödésének biztosítására a czélra vezető intézkedése­ket emberi számítás szerint biztos alapon a jövendőre nézve is meg­tevén, vezetőinek fáradozásával, híveinek áldozatkészségével, sok jó­akaróinak támogatásával elérte azt a czélját is, hogy ezen iskola­épületet szerezze, amely teljes mértékben képes megfelelni rendel­tetésének, diszére szolgál az egyháznak, megkönnyíti az egyházi élet buzgóbbá, belterjesebbé tételét, emeli a többi reformált egy­házaink hivei és a testvérfelekezetek tagjai előtt is az egyház tekin­télyét, de emeli egyszersmind a lévai ref. gyülekezetben is a hívek önérzetét. És mi, a dunántuli ref. egyházkerület közgyűlésének tagjai el­jöttünk ide Lévára, a magyar ref. egyháznak, de egyszersmind a magyar fajnak is egyik szép múlttal bíró, életerős fejlődést mutató éjszaki végvárába, hogy itt közgyűlésünket megtartva, egyszersmind felhasználjuk az alkalmat arra is, hogy együtt örüljünk a lévai ref. egyház híveivel azon siker és eredmény felett, amelyet ezen gyüle­kezet összes ügyeinek rendezése, egyházi életének felvirágoztatása, különösen pedig az ifjúság nevelésének ezen épület megszerzése által hosszú időre biztos alapra helyezése tekintetében a legköze­lebbi időben elért. Eljöttünk, hogy kifejezzük elismerésünket és nagyrabecsülésünket a lévai ref. egyház derék, buzgó és ügyes vezetői, lelkes, áldozatkész hivei irányában, akik amikor a gyüle­kezet ifjú nemzedékének képzésére, nevelésére alkalmas épületről hosszú időre anyagi előrelátással gondoskodtak, ugyanakkor a magyar nemzeti közművelődésnek s a ref. egyháznak is hasznos szolgálatokat tettek. Méltó és jogosult a lévai ref. egyház öröme. Mert egyházi törvényünk szavai és a történeti mult tisztes tanúsága szerint a ref. egyház iskolái mindenestől az egyház testéhez tartoznak. Épen azért a magyar ref. egyház a maga iskoláit az egyház szemefényének, legféltettebb kincseinek, veteményes kertjének tekintette, azoknak megtartásáért, felvirágoztatásáért meghozott minden áldozatot, mert jól tudta, jól érezte, hogy józan felfogású és gondolkodású, az egy­háznak sok küzdelmei, szenvedései, üldöztetései között is szilárdan megálló, erkölcsileg ép, kötelességtudó, az egyház tanaihoz erős meggyőződéssel ragaszkodó nemzedéket csak saját szárnyai alatt, saját szelleme által áthatott tanitók vezetése, tanitása és példaadása 7

Next

/
Thumbnails
Contents