Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1912

1912. szeptember - Oldalszámok - 264

- 264 — A bibliai világnézlet geocentrikus, amely szerint a föld a mindenség központja, az ég egy felette kiterjesztett boltozat. S ez égboltozat több (némelyek szerint 3, mások szerint 7) rétegből áll és ezekben mozognak a föld körül a földnél sokkal kisebb nap és hold és a bolygó csillagok; az álló csillagok pedig a boltozathoz erősitvék. E felfogás szerint a világ kisterjedelmű és aránylag uj keletű. Krisztus előtt mintegy 4000 évvel és hat nap alatt teremtetett. A modern világfelfogás szerint — amely Kopernikusnak Kepler és Newton által kiképzett tana alapján fejlődött ki — földünk, sőt az egész naprendszerünk csak egy porszem a mindenségben, amely végtelen és örök. Millió és millió évek teltek el, mig földünk a gőzszerü állapotból cseppfolyóssá, végre szilárddá hült. Milló évek teltek el, mig rajta életmüves lények képződhettek. E felfogás szerint a világ, az élők világa nem rögtöni teremtés által, nem egy teremtő akarat következtében, hanem lassú és mérhetetlen hosszú, emberi elme által csaknem felfoghatatlan hosszú időn át való fejlődés által, amit változhatatlan természeti törvények irányítottak, keletkezett. E két világfelfogás kikerülhetetlenül összeütközésbe jött egymással. De a küzdő felek csatakiáltása: „El a vallással, mely nem egyéb babonánál", „el az istentelen tudománynyal", minket nem érinthet. A világfelfogás megváltozása a keresztyén vallásra semmiféle befolyással sincs. A heves harcz a két világnézlet képviselői között onnét keletkezett, hogy a középkori egyház a maga hiányos természetismeretét dogmákká tette s kimondotta, hogy csak ezeknek elfogadása által lehet valaki igaz keresztyén. Minket e dogmák nem köteleznek. Elfogultság és előítélet nélkül foglalkozhatunk a kérdéssel. Ha a szabadgondolkodóktól halljuk: „csak a természettudományos világnézlet állhat meg", mi nyugodtan válaszolhatjuk : a világ előállásáról való természettudományos nézet semmivel sem tudományosabb a mózesi világteremtés történeténél. Sőt előnyben vagyunk vele szemben. Mert a világ lételét a teremtő akarat tényére visszük vissza, a természettudomány pedig csak hypotheziseket nyújt és adós marad a végső okra vonatkozó felelettel. A természettudományos nézet is merő hypotheziseken alapuló dogmatizmus. Különben is a biblia nem természettudományos ismereteket akar velünk közölni, hanem a valláserkölcsi életünket szabályozni. A változott világnézlet mellett is megáll a biblia vallás-