Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1912

1912. május - Oldalszámok - 10

— 10 — sának visszavonására az iránta való tiszta szeretet és hálás ragaszkodás minden lehető megnyilatkozása sem volt képes rábirni. A ker. közgyűlés őszinte fájdalommal veszi tudomásul nagyságos Szabó Kálmán b.-somogyi egyházmegyei gondnok urnák ezen állásáról való lemondását s nem is tud belenyugodni abba a gondolatba, hogy ne lássa őt az anyaszentegyházunk sorsát intéző vezéralakok diszes sorában, aki áldott emlékű szüleitől öröklött hitbuzgósága mellett a legértékesebb egyéni kiválóságokkal felruházottan vett részt a zsinaton, a kerületen s egyházmegyéjében az anyaszentegyház építésének sokszor nehéz, de mindenkor nagyon szép és áldásos munkájában. Midőn tehát előtte közhasznú munkásságáért igaz tisztelettel hajtja meg az elismerés zászlóját s az egyházi és iskolai élet terén szerzett kimagasló érdemeit jegyzőkönyvében megörökíti, egyúttal kifejezést ad az iránt való reményének is, hogy fenkölt gondolkodású lelkének hosszú élettapasztalatokban szerzett dus kincseit egyházunk szolgálatára fogja szentelni ezentúl is és nem mond végleges bucsut annak a munkatérnek, melyre szivének legnemesebb vágya vezérelte egykoron. E határozatról nagyságos Szabó Kálmán ur jegyzőkönyvi kivonatban értesítendő. 12. Püspök ur jelenti, hogy a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület a felügyelői állásáról az egész prot. egyház nagy sajnálatára lemondott Zsilinszky Mihály v. b. t. t. ur helyére felügyelővé Zsigmondy Jenő urat választotta meg, akinek f. évi január hó 17-én Budapesten történt beiktatásán az öt református egyházkerület képviselőiből alakult küldöttség élén megjelent, hogy ugy az egyházkerületet, mint az uj felügyelőt az ünnepélyes közgyűlésben testvéri szeretettel üdvözölje. A kerületi közgyűlés mig egyrészről őszinte sajnálatát fejezi ki a protestáns egyházi történetírás kimagasló nagy alakjának, s leghivatottabb munkásának Zsilinszky Mihály őnagyméltóságának felügyelői állásáról történt lemondása felett, addig másrészről örömmel értesül arról, hogy a bányai egyházkerület oly szerencsés, hogy a nagy-