Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1911

1911. május - Oldalszámok - 1_84

— 84 — tékes dunamelléki, dunántuli és tiszántúli egyházkerületek közgyűlési határozatai értelmében kifizetett az intézet: Gelléri Szabó Elek részére a bünügyi per költségeiben való részesedésként elvállalt 8000 K-át s Drechsler Anna részére megszavazott 25000 K-át. Ezen összegeknek, mint szintén a végrendeleti végrehajtók tiszteletdijainak s a közjegyzői dijaknak kifizetése után csak oly hagyományok maradtak kifizetetlenül, illetve nem helyeztettek gyámpénztári vagy birói letétbe, melyekre vonatkozólag a hagyaték-átadó végzés a kifizetést a jóváhagyott alapítólevél bemutatásától tette függővé s melyek addig a végzés értelmében a takarékpénztár által lesznek kezelendők. Mivel ezek közé épen a legnagyobb hagyományok tartoznak, melyek kifizetésére az értékpapírok legnagyobb része értékesítendő lesz s mivel az értékpapírok akkori árfolyama jelentékeny mérvben befolyásolja a fennmaradó örökség állagát: ezen hagyományok kifizetése előtt nem lehet számszerűleg megállapítani, hogy az örökség mekkora értéket képvisel s csak hozzávetőlegesen mondható, hogy egy-egy főiskolára örök részül 200.000 K körüli összeg jut. Mindenesetre kívánatos, hogy a nagy hagyományosok a hagyományt értékpapírban vegyék át, hogy igy az egyes értékpapírok tőzsdei eladása esetleg árcsökkenést ne eredményezzen. E tekintetben ugy az államnál, mint Budapest székesfővárosnál és a budapesti ref. egyháznál a szükséges lépéseket meg fogjuk tenni. A föntiekben igyekeztem a főtiszt, egyházker. közgyűlést tájékoztatni azokról a lépésekről, melyeket a hagyatéki ügy sikeres lebonyolítása érdekében a főtiszt, és nagyméltóságú egyházker. elnökséggel egyetértőleg megtettünk s általában a hagyatéki ügy jelen állásáról. Most áttérek néhány kérdésre, melyekre vonatkozólag a főtiszt, egyházker. közgyűlés határozatát kérem. 1. Fülepp Irma részére az örökhagyó 1902 február 5-én kelt végrendeletében 1. p. alatt 10.000 K-t, 1903 junius 5-én kelt végrendeletében 8. p. alatt 5000 K-t hagyományozott, utóbbit anélkül, hogy az előzőleg hagyományozott 10.000 K-ra vonatkozólag intézkedett volna. A hagyatéki tárgyalás alkalmával az örökösök kifejezetten csak az utóbb hagyományozott 5000 K-t ismerték el kifizetendőnek s ennek alapján a birói végzés Fülepp Irmát az előzőleg hagyományozott 10.000 K érvényesítése iránt perre utasította. A végrendeletek gondos áttanulmányozása arra indított bennünket,