Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1911

1911. május - Oldalszámok - 1_76

— 76 — 6. §. A tanári fizetéseket az egyházkerület következőleg állapítja meg: a) a rendes tanárok kezdő alapfizetése 2400 K, mely idővel 2800, illetőleg 3200 K-ra emelkedhetik. Ehhez járul az államkormánytól az illető tanár részére fizetéskiegészités czimén kiutalványozott összeg. Az alsóbb fizetési osztályból a magasabba való előléptetés rendszerint a helyben töltött szolgálati évek arányában történik. A tornatanár alapfizetése 1600 K, megfelelő állami fizetéskiegészitéssel. Az énektanár alapfizetése 2000 K, lakáspénze 630 K; b) lakáspénz czimén a rendes tanárok, ide értve a torna- és énektanárt is, olyan összeget kapnak, mint a Pápán állomásozó s az ő alapfizetésükkel — hozzászámítva az államtól fizetéskiegészités czimén kapott összeget is — egyenlő fizetési osztályban levő állami tisztviselők, vagyis a VII. fizetési osztálynak megfelelő alapfizetés mellett 1120, a VIII. fizetési o.-nak megfelelő alapfizetés mellett 910, a IX. fizetési o.-nak megfelelő alapfizetés mellett 700, a X. fizetési o.-nak megfelelő alapfizetés mellett 630 K a rendes tanár lakáspénze; c) a rendes tanárok, ide értve a torna- és énektanárt is, tekintet nélkül az alapfizetésre, ötévenként 200—200 K korpótlékot kapnak, mely 1000 K-ig emelkedhetik. A más intézetnél rendes tanári minőségben eltöltött szolgálati évek a korpótlékot illetőleg teljes mértékben számításba vétetnek, úgyszintén a vallástanárnál is a rendes lelkészi minőségben eltöltött szolgálati évek; d) a helyettes tanár összes fizetése, ha oklevele van, 2000, ha pedig oklevele nincs, 1600 K; e) a rendes tanárok jogos és kötelezett tagjai az 1894: XXVII. t.-cz. alapján alkotott országos tanári nyugdij-intézetnek, kivéve az énektanárt, kinek nyugdija tárgyában a kerület, ez idő szerint, saját hatáskörében intézkedik. Ezen szabályzattal összefüggőleg, minden félreértés