Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1911
1911. október - Oldalszámok - 2_227
- 221 — Felhívom végül kir. Tanfelügyelő urat, hogy jelen rendelet végrehajtását megfelelően ellenőrizze. Budapest, 1911 május hó 6-án. A miniszter helyett Balogh s. k. államtitkár. A kerületi gyűlés jkönyvében közzététetni rendeltetik. S90. Előterjesztetett a magyarországi ref. egyház egyetemes Konventjének 1911. évi április 26—29. napjain tartott ülésében 81. sz. a. felvett következő jegyzőkönyvi pontja: Olvastatott az országos református lelkészi nyugdíj- és özvegyárva-gyámintézet végrehajtó-bizottságának 1911. évi április 24-én 1896/1911. sz. a. kelt jelentése, mely szerint a nyugdijintézeti ügyrendben nem foglaltatik intézkedés arra nézve, hogy az egyes egyházkerületekben vagy egyházmegyékben érvényben álló partikuláris jogszabályok szerint nyugalmazott azon lelkészek, akik az országos református lelkészi nyugdij- és özvegy-árva-gyámintézetnek is tagjai, a nyugdíjintézettel szemben nyugalmaztatásuk folytán kötelezettség és nyugdíj-igény szempontjából minő jogviszonyba jutnak és nincs arra nézve sem rendelkezés, hogy az ezek helyébe megválasztott s tényleg működő rendes lelkészek minő elbánásban részesitendők. A volt gyámintézetre vonatkozólag hozott egyetemes konventi határozatok (a 12/1897. sz. határozat 9. pontja, 25/1899. sz. határozat 7. pontja és a 10/1903. sz. határozat 12. pontja) szerint minden rendes lelkészi állás után csak egy lelkész lehetett a gyámintézetnek tagja és pedig a volt, de nyugalmazott rendes lelkész; mig a nyugalmazott rendes lelkész helyébe újonnan megválasztott rendes lelkész a gyámintézet tagjául nem ismertetett el. Az idézett konventi határozatokban a volt gyám intézetre nézve kimondott ezen elvet a nyugdíjintézetre alkalmazni nem lehet. Ugyanis az egyházi VII. t.-cz. 6. §-a akként intézkedik, hogy minden egyházkerület fenhatósága alatt jelenleg működő vagy ezután szolgálatba lépő rendes és missziói lelkészek, az országos református lelkészi nyugdij- és özvegy-árva-gyám intézetnek tagjai lenni kötelesek s igy megállapítható, hogy az egyetemes konventnek fentebb idézett régebbi határozatai ezen ujabbi törvényi rendelkezéssel ellentétben állanak, ennélfogva azok továbbra is fenn nem tarthatók. 15*