Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1911

1911. május - Oldalszámok - 1_11

— 11 — találja meg az utat és módot, hogy az egyház hü fiaival az ez oldalról sokszor fenyegető veszedelmet, mind az egyházról, mind a hazáról elhárítani tudják. 19. Az egyházi életről szóló püspöki jelentésből örömmel értesül közgyűlés, hogy gyülekezeteinkben, majdnem kivétel nélkül béke, egyetértés, az egyházi ügyek iránt való lelkiismeretes érdeklődés uralkodik. De mert a tökéletességtől még messze vagyunk s vannak oly dolgok, amelyekre egyházi életünk helyes irányításában és vezetésében az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetnünk, igy a tanköteles kort meghaladott gyermekek és ifjak védelmére alakult pártfogó egyesületeknél felekezetünknek a maga helyét el kell foglalni. a) Egyházkerületi közgyűlés lelkészeinknek figyelmébe ajánlja a hitoktatásnak minél belterjesebbé tételét, a legkisebb gyülekezetekben is. Ezért is, mert itt még hiányok vannak, holott a lelkész felelős a gondozása alatt levők vallásos neveltetéseért, — azért is, mert egyházunk igazi életerőt akkor nyer, ha a kötelékébe tartozók már gyermekkorukban megtanulják a hit alapigazságait és beleszoktattatnak a vallásos szertartások gyakorlásába; b) mivel a hitoktatásnak a középiskolákban való rendezésére nézve az államkormánynak részben nyilvánosságra jutott fontos tervei vannak, felhivja egyházkerületi közgyűlés a pápai és csurgói főgimnáziumi tanári kart, hogy készítse meg ide vonatkozólag az előmunkálatot és a kérdés elvi oldalának megállapításához szükséges tervezetet a kormány terveinek részben elősegítésére, részben a kérdés helyes irányban való megoldásának támogatására; c) felhivja kerületi közgyűlés lelkészeink figyelmét református egyházunk saját érdekéből és a humanizmus érdekéből, az elhagyott és züllésnek indult gyermekek gondjainak felvételére, hogy különösen ott, ahol állami-, vagy társadalmi gyermektelepek vannak és azoknak védelme és segítsége mellett felekezetünkhez tartozó gyermekek is neveltetnek : azok egyházunk szellemében, annak szokásaiban neveltessenek fel. Felhivja lelkészeinket arra is, hogy a patronázs és más hasonló társadalmi akczióban minél nagyobb mérvben vegyenek részt, sőt az ez üggyel való