Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1910

1910. április - Oldalszámok - 6

— 6 — Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy utolsó egyházkerületi közgyűlésünk óta egyházi közéletünkben semmi olyan esemény nem adta magát elő, amely a kedélyeket erősebb izgalomba hozta volna és bizonyos védekezési irányban hivná fel tevékenységünket. Ennek folytán egész figyelmünket az épitő munka felé fordíthatjuk. Hogy azonban ezt teljes erővel tehessük, szükséges, hogy mentől előbb megoldást nyerjen az 1848. évi XX. törvénycikk végrehajtásával kapcsolatos azon sürgős intézkedéseknek megtétele, amelyeket részleteznem talán nem szükséges, de amelyeknek eltolása, elhalasztása minden esetre megzsibbasztja a mi tevékenységünket és nehezíti egyházunknak helyzetét abban, hogy a maga magasztos missziójának megfeleljen. Tisztelt Uraim! Az 1848. évi XX. törvényczikk végrehajtása annyiszor volt hangoztatva, annyiszor hallottuk kvázi egymással szemben azt a két irányzatot, hogy a törvényt fokozatosan, vagy egyszerre akarjuk-e végrehajtani? Hát én óva intem a főtiszteletü közgyűlést, hogy az egyszerre való, végleges végrehajtás tetszetős jelszava által ne vezettesse félre magát, mert hiszen, főtiszteletü közgyűlés, semmi sem volna károsabb egyházunkra nézve, mint arra az álláspontra helyezkedni, hogy az állam akkor tesz eleget az 1848. évi XX. törvényczikkben foglalt obiigónak, ha egyszerre kielégíti az egyháznak kívánságait s ezzel a kérdést megoldja és azután leveszi a kezét rólunk. Az élet fejlődik, az igények folytonosan emelkednek, az az összeg, amely most jogos igényeink kielégítésére elég, bizonyosan nem lesz elég 10—20 év múlva. Legyünk azzal tehát tisztában, hogy a fejlődő élet igényeinek kielégítése az állammal való folytonos tárgyalásokat igényel. Hisz, hogy mást ne említsek, itt van az adócsökkentési segély. Ezelőtt 7—8 évvel gyüjtöttük az adatokat és a tényállás az, hogy ma az az összeg, melyet e célra az államtól nyertünk, nem mutatkozik elégnek. Ez csak részben tulajdonitható az akkori adatok gyarló mivoltának, nagyobb részben inkább a viszonyok megváltozásának. Mindezek azt parancsolják, főtiszteletü közgyűlés, hogy ebben a kérdésben nem a végleges megoldás álláspontjára, hanem arra kell helyezkednünk, hogy mi az