Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1909

1909. október - Oldalszámok - 1_12

— 12 —elemi iskolákat tartunk fenn, aminek hiányát az összes nyugoti államokban, még ott is, ahol a protestántizmus van túlsúlyban, nagyon érzi mindenütt a protestáns egyház és aminek hiányát nem képes pótolni, különösen a nagy tömegnél, még az a nagy buzgóság és önfeláldozás sem, amelyet ezen nemzeteknél a lelkészek, de nagyszámú világiak is a vallásosság terjesztése érdekében kifejtenek. Ugy gyülekezeteink, mint egyházi hatóságaink, ha ez a kérdés valahol felmerül, kövessenek el mindent, hogy felekezeti elemi iskolánkat megtarthassuk. b) A pápai ref. főgimnázium 1908—9. tanévi munkásságának eredményéről tüzetesen a főiskolai igazgató-tanács jelentése fog beszámolni, én tehát itt csak a főbb adatokra szorítkozom. Az iskolai év elején felvétetett az intézetbe 593 tanuló, akik közül 322, tehát a többség református volt. Az 593 tanuló 3 parallel osztálylyal 11 osztályban nyert oktatást. Legnépesebb volt az V. osztály, év elején 71, év végén 69, legkisebb népességű a III. B. osztály 37. Ily népes osztályok tanítása a tanárok munkásságát kétségtelenül nagyon igénybe veszi, amin a parallel osztályok felállítása könnyít valamennyire. Főiskolai gondnok úrral együttesen az előadásokat többször meglátogattam, a köz-, illetőleg javító vizsgálatokon, amennyire időm engedte, jelen voltam s ebben a teendőmben főtiszt. Németh István főjegyző ur és Kis József ur, Kovács Sebestyén Gyula tanácsbiró ur voltak szívesek segítségemre lenni, miután főiskolai egyházi gondnok ur a nőneveldénél volt elfoglalva. Ugy a tanár urak munkássága, mint a tanítás eredménye, valamint a tanulók szorgalma és magaviselete fegyelem, rend és pontosság tekintetében nagyjában és egészben megfelelt a követelményeknek, ugy hogy pápai főgimnáziumunk amellett, hogy a legnépesebb iskolák közé tartozik, a többi hasonló iskolákkal jól kiállja a versenyt. Ami észrevételeink a tanításra és annak eredményére nézve voltak, azokat értekezleten közöltük a tanári karral, amire az oktatás egyöntetű vezetése érdekéből mindenkor szükség is van. Mert sokszor még a nagy buzgóság is hiba lehet a tanárnál akkor, ha a növendéket annyira szorítja az ő saját tantárgyával való foglalkozásra, házi munkára, jegyzetek készítésére, hogy a tanulóknak más tantárgyra való készületre nem jut ideje. Az év végén 573 tanuló tett vizsgálatot, ezek közül minden tantárgyból legalább elégséges