Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908
1908. szeptember - Oldalszámok - 1_21
— 21 — 2. §-a ellenére és azoknak megsértésével érvényesíteni tudja a külföldről támogatott úgynevezett ultramontán elveket és érdekeket és pedig — ezt nagy szégyenünkre kell megvallanunk — anélkül, hogy az ellen illetékes helyen, a képviselőházban csak egyetlen hang is emelkednék, vagy az ellen a társadalmi téren egyetértő közakarattal s az alkalmas eszközök felhasználásával erélyesen védekezni tudnánk. Részemről szükségesnek látom, hogy ezen általános sérelmeket is jelentsük be a konventre és kérjük, hogy a jelen körülmények között alkalmasnak látszó módon a konvent kövessen el mindent az emiitett, vagy az ezekhez hasonló sérelmek orvoslása érdekében. Ezenkívül azonban mi magunk egyenként és testületileg tömörüljünk össze a védelemre, a legközelebb megalakuló „Országos Evangeliomi Szövetségbe", amelynek alakuló közgyűlését gróf Dégenfeld József tiszántúli ref. egyházkerületi főgondnok ur folyó évi szemptember hó 30-án d. e. 9 órára Budapestre hivta össze. Ezen szövetségnek, amelynek alapszabályai tervezetének megállapításánál csekély erőm és tehetségemmel részt vettem, czélja magasztos és evangéliomi, méltó arra, a jelen helyzetben pedig egyházunkra nézve úgyszólván életkérdés, hogy mindnyájan legjobb erőinkkel támogassuk azt. Az országos evangéliomi szövetségnek czélja ugyanis: „öntudatra ébreszteni s a társadalmi munka terén egyesíteni édes magyar hazánkbarí mindazon egyének és testületek munkaerejét, akik a felvilágosodás terjesztése, a nemzet és a nép anyagi, szellemi és erkölcsi jólétének emelése, a józan vallásosság ápolása érdekében az országos törvényekben, különösen az 1848. évi XX. t.-czikkben kimondott és biztosított teljes lelkiismereti szabadság és a vallásfelekezetek közötti tökéletes jogegyenlőség és viszonossság magasztos elvei alapján s azok megvalósítása végett, hasonló gondolkozású honfitársaikkal közremunkálni hajlandók." Ez a czél nem szükkörü felekezeti, hanem általános érdekű, hazafias, a magyar nemzet történeti fejlődési irányával, józan felfogásával összhangzásban levő és igy mindnyájunk egy akarattal való pártolására méltó. Ne legyen egyetlen gyülekezetünk sem, melynek kebelében az „Országos Evangeliomi Szövetség" helyi fiók-szövetsége meg ne alakittassék, mert nem a különféle nagy gyűlések, de ezeknek a fiók-szövetségeknek és azok-