Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908
1908. szeptember - Oldalszámok - 1_19
— 19 volna összekötve, mint a róm. kath. püspökséggel, tehát amelyre való kinevezéssel az embereket annyira le lehetne kötelezni ? Ugy-e, hogy nincs. Ez annyira világos, hogy épen azok részéről, akik most Csernoch püspök ur képviselőségébe oly egyhangúlag belenyugodtak, adatott be a törvény tárgyalásakor az 1. § módosítására nézve oly értelmű indítvány, hogy ne csak képviselősége alatt ne fogadhasson el a képviselő őfelsége kinevezésétől függő jövödelemmel összekötött állást, hanem még képviselősége megszűnte után 3 évig sem, mert amint akkor sérelemként emlegettetett, a püspökségeket akkor politikai szolgálatokért, sokszor személyes udvariaskodásért osztogatták a képviselőknek. Köztudomásu dolog, hogy maga Csernoch János ur mint lelkiismeretes ember azon meggyőződésben volt, hogy az őfelsége által való kineveztetésnél fogva a püspöki állás a képviselőséggel összeférhetetlen, ezért nem akarta először elfogadni a püspökséget. Ez a Csernoch-eset magában is eléggé jelentékeny sérelem ugy alkotmányjogi, mint felekezetközi tekintetben, mert teljesen világos törvényt sért meg és megváltoztatja a képviselőház szervezetét, amelynek mint alsóháznak az 1608. évi különválás óta mai napig róm. kath. püspök tagja nem volt. De még sokkal jelentékenyebbé vált a sérelem annál fogva, mivel az összes hírlapok az összeférhetetlenségi bizottság határozatát — szerintem nagyon tévesen — ugy magyarázták, a közvéleménybe azt a tudatot ültették át, hogy az összeférhetetlenségi bizottság ezen határozatával és annak az országgyűlés által való egyhangú tudomásul vételével, egyszersmind eldöntetett az egyházi javadalmasok által élvezett állami birtokok eddig vitás jogi természete, mert a bizottság csak ezen alapon állította, hogy a róm. kath. püspöki állás és a képviselőség között nincs összeférhetlenség. Lehet, hogy vannak, akik óhajtanák, hogy a bizottság határozata ilyen jelentőségűnek fogadtassák el, de a fennforgó kérdésben ez teljesen téves álláspont, mert a törvény idézett §-ában általában levén szó mindennemű fizetésről és díjazásról, ez a törvényellenes döntés azt a kérdést, hogy az egyházi javadalmasok használatában lévő vagyon állami vagy nem állami jogi természetü-e, semmiképen nem érintheti. d) A „Ne temere" czimü pápai decretum 1907. év augusztus 2*