Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908

1908. szeptember - Oldalszámok - 1_14

— 14 — mindezek a minisztériumban a szerzetfönökökkel kötött szerződés alapján intéztetnek, mig a többi iskoláknál mindezen ügyek a tanfelügyelök, illetőleg a közigazgatási bizottságok hatáskörébe tartoznak. A többi iskoláknál a fizetéskiegészitést a tanitók kapják, a szerzeteseknél nem a tanitóknak, hanem átalányképen a szerzetnek vagy annak rendházának adatik a segély és hogy az mire fordittatik, arról elszámolni nem szabad. Mindezen külön jogok megállapítása a felekezetek közötti teljes egyenjogúság megsértésével nagyon megkönnyíti és előmozdítja a szerzetes rendeknek a magyar állami elemi oktatásban minél nagyobb mértékben való térfoglalását, ami nemcsak formai tekintetben méltánytalan és igazságtalan, hanem érdemileg nevelési és oktatási szempontból is méltán kérdésbe tehető, hogy vájjon kivánatos-e olyan államban, mint édes hazánk, ahol a nemzeti tömörülésnek úgyis annyi akadálya van, ahol a lakosságnak fele része nem tartozik a róm. kath. egyházhoz, tehát majdnem elkerülhetetlen, hogy az elemi iskolákba másvallásu növendékek is járjanak, az elemi oktatásnak még külön előjogok, kedvezmények nyújtásával való átjátszása olyan szerzetesek kezébe, akik óvhatatlanul vallási és társadalmi elöitéletekkel lépnek a nevelés mezejére, akik mindig idegen államban levő felsöbbségük irányában feltétlen engedelmességet fogadnak, akik örökös szegénységi fogadalmuk folytán maguk között vagyoni kommunizmusban élnek, semmi tulajdonnal nem birnak és a családi életből is kizárva levén, a mai társadalom mozgató erőit, életküzdelmeit távolról sem ismerhetik? Lehet-e reményleni, hogy ilyen egyének vallási és társadalmi tekintetben elfogulatlan, világos és önálló gondolkodású, a haza és nemzet minden más tekintetek fölé helyezett nagy czéljaiért másfelekezetü polgártársaikkal erőiket egyesítve, egyenlő jogok és kötelességek elismerése mellett küzdeni kész nemzedéket neveljenek fel? Egyénileg lehetnek a szerzetes tanitók magyarok, vagy a magyar nyelvet megtanult külföldiek tanúsíthatnak még oly nagy önfeláldozást hivatásuk teljesítésében, amiért méltán elismerésben részesülnek s amit én kétségbe soha nem vontam, de hogy az a szellem, amit ök képviselnek és terjesztenek, a magyar nemzet szellemétől idegen, a nemzet nagy aspiráczióival, különösen az 1848-ik évi törvényekben lefektetett magasztos eszmékkel ellen-