Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908

1908. szeptember - Oldalszámok - 1_8

— 8 — örvendetesebben nyilatkozott meg az egyházak és iskolák közczéljaira való önkéntes adakozások tekintetében. Ez a nagyobb, fontosabb közczélok érdekében megnyilatkozó áldozatkészség még mindig az az alap, amire biztosan épithetünk és számithatunk és amién nyugodott eddig is egyházunk és iskoláink léte. Nem dugult be ezen forrás a nagy egyházi adó mellett sem, amelyet eddig népünk viselt, söt folytonosan bővebben árasztotta áldását. Most, hogy híveinknek egyházi adó-terbe, Istennek hála, csökkenni fog, bizton reménylhetjük, hogy helyes ápolás, gondozás és irányítás mellett az önkéntes áldozatkészség még több áldásos gyümölcsöt fog teremni egész ref. anyaszentegyházunk és annak közintézményei számára. A lefolyt évben gyülekezeteinknél befolyt önkéntes alapítvány 91716 K 21 fill., uj alapítván 40438 K 93 fill., együtt 132155 K 14 fillér, az előző évinél több 50275 K 75 fillérrel. És ezen összegbe nincsenek beszámítva azon adományok és alapítványok, amelyek pápai ref. főiskolánk és csurgói ref. főgimnáziumunk javára ezen intézetek pénztáraihoz folytak be és nincs beszámítva azon 2899 K 66 fillér, amely az én szerény felhívásom folytán már eddig begyült a Genfben felállítandó Kálvin-, illetőleg reformácziói emlékszoborra, amely adakozásnál a mi kis szegény gyülekezeteink vallásos buzgósága oly gyorsan és oly nagy mértékben nyilatkozott meg, ami követendő például fog szolgálni a többi kerületeknek is. Az egyházak tiszta vagyona is tetemesen szaporodott, amellett, hogy uj építkezésekre és javításokra 457173 K 64 fillér fordíttatott. Egyházunk híveinek adakozásbeli buzgóságát és áldozatkészségét tehát a teljes elismerés és méltánylás illeti meg. Az egyházak kebelében az egyházi tisztviselők és egyháztagok, valamint maguk a hivek között elenyésző csekély kivétellel béke és jó egyetértés uralkodik. Csak nagy elvétve mutatkoznak jelentéktelenebb bajok, amelyek legtöbbnyire személyes ellenszenvnek, hiu versengésnek, vagy sajnosan mutatkozó egyéni gyarlóságnak kifolyásai, amely utóbbiak rendszerint kölcsönösek és orvosuk nem a hatósági intézkedés, birői ítélet, hanem rendszerint az idö szokott lenni. De azért az ilynemű torzsalkodások és viszályokból fegyelmi vagy közigazgatási birói eljárás is szokott kifejlődni. Je-