Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1908

1908. szeptember - Oldalszámok - 23

- 23 — Ad 4/b. Jelenti püspök ur, hogy a főiskola nagynevű tanárainak : Bocsor István és Tarczy Lajosnak emlékezetére, születésük 100-ik évfordulója alkalmával méltó emlékünnepély rendeztetett. A kerületi közgyűlés helyeslő tudomásul veszi főtiszt, püspök ur azon intézkedését, hogy a Bocsor-emlékünnepélyen tul egyszersmind Tarczy Lajos születésének 100-ik évfordulója alkalmából is az ifjú nemzedék lelkesitésére szolgáló magasztos emlékünnepélynek megtartása iránt intézkedni s ez által pápai református főiskolánk évszázadokra visszanyúló hírnevét és tekintélyét előmozdítani szíveskedett. Ad 5. Püspök ur jelenti, hogy a dunamelléki ref. egyházkerület a mi kerületünk 2 év előtti oly irányú megkeresésére, hogy a mi nönöveldénknek valamely alapjából nyújtson segélyt, tekintettel arra, hogy a mi intézetünk a dunamelléki lelkészek és tanítók leánygyermekeit ugyanolyan kedvezményben részesiti, mint a saját kerületünkbeli lelkész- és tanitó-leányokat, mindezideig nem válaszolt. Egyházkerületi közgyűlésünk a megkeresés elintézésére és értesités-adásra felkéri a dunamelléki egyházkerületet azzal, hogy ha megkeresésünkre kedvező válasz nem adatik : az 1909/10. tanévre a mi egyházkerületünk megszünteti azokat a kedvezményeket, melyeket ez ideig a dunamelléki egyházkerületben lelkészek és tanítók leányai részére engedett. Ad 7. Fájó érzelemmel jelenti püspök ur ama nagy veszteségeinket, melyek egyetemes magyar ref. egyházunkat érték az elmúlt esztendőben egyházunk két kimagasló alakjának : főtiszt. Bartók György erdélyi ref. püspöknek 1907 deczember 24-én és Hegymegi Kis Áron tiszántúli ref. püspöknek 1908 május 30-án bekövetkezett halálával. A kerületi közgyűlés mélyen érzett részvéttel és kegyeletes érzelemmel emlékezik meg anyaszentegyházunk nagy érdemeket szerzett, fáradhatlan tevékenységű két vezérférfiának elhunytáról. Főtiszt, püspök urnák a gyászesetek alkalmával tett intézkedéseit helyeslő tudomásul veszi, ezúttal pedig Bartók György erdélyi és Kis Áron tiszántúli ref. püspökök elévülhetetlen nagy érdemeit