Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1907
1907. január - Oldalszámok - 36
— 10 — meghalt Bögörményi László hírlapíró sírjánál tartott beszédével. A tehetséges ifjút, a kiváló publiczista Csengery Antal hivta fiai mellé nevelőnek, aki buzdította és a nemzetgazdaság és pénzügytan körébe vágó czikkeinek örömest adott helyet az általa szerkesztett Budapesti Szemlében s ezen a téren kifejtett számottevő irodalmi munkálkodásának itt vetette meg az alapját. Csengery és különösen Csernátony Lajos 1868 juliusában Jókainak, akkor a Hon szerkesztőjének ajánlották Hegedüst, aki a közgazdasági rovat vezetését bizta rá. így lett belőle hírlapíró, a legtartalmasabbak közül való, aki rendkívüli munkásságot fejtett ki, alig mult el nap, melyen valami ne jelent volna meg tőle, ötezernél több vezérczikket irt, aki maga is a hírlapírókat mindig sokra becsülte, s nyugdíjintézetük megalkotása, felvirágoztatása körül hervadhatatlan érdemeket szerzett, melynek hosszú időn keresztül alelnöke volt. 1871-ben családot alapított, nőül vévén Jókai Mór testvérbátyjának Károlynak leányát, Jókai Jolánt. Boldog házasságát három szeretett gyermeke Lóránt, Sándor és Rózsa tették még boldogabbá, kikben szive örült. 1872-ben fellépett képviselőjelöltnek a tapolczai kerületben balközépi programmal, azonban Kerkapoly Károlylyal szemben kisebbségben maradt. A fúzió után Abrudbánya választotta meg 1875-ben országgyűlési képviselőnek szabadelvüpárti programmal, melyet három czikluson keresztül képviselt, 1884-től kezdve 1905-ig a kolozsvári első kerületet képviselte állandóan az országgyűlésen. A képviselőházban mindjárt beválasztották a pénzügyi bizottságba, hol előbb a kisebb tárczáknak, 1879-től már az egész állami költségvetésnek és a pénzügyi tárczának előadója volt, s a budgetre vonatkozó törvényjavaslatokat is rendesen ö adta elő 24 éven keresztül; 1876 óta tagja volt a delegácziónak, melyben 1877 óta a jegyzői tisztet is vitte. 1878-ban Magyarországot képviselte a párisi szabadalmi kongresszuson s attól kezdve a nemzetközi szabadalmi gyűlés állandó bizottságának is tagja volt. Az 1881-iki párisi valutakongresszuson szintén hazánkat képviselte, s mindkét kiküldetéséről terjedlemes jelentésben számolt be. Társadalmi téren mindenfelé igénybe vették Hegedűs nagy tudását, s általában nagy tevékenységet fejtett ki mindenfelé. Elnöke volt a magyar általános takarékpénztárnak, a magyar telepítő és