Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1907

1907. szeptember - Oldalszámok - 1_33

- 33 -támaszkodhatnak. Meg kell itt, ahol arra alkalmas pontot találunk, a missiói gyülekezeteket alapitanunk, még ha semmi külsegélyben nem részesülhetnénk is e czélra, pedig biztosan részesülünk, csak meg kell a munkát kezdenünk. Két igen buzgó emberünk, Sedivi László nyitrai és Sörös Béla Iosonczi lelkész meglehetősen elökészitette a talajt, hogy egypár helyen biztos alapra építhessünk. A már megtörtént előmunkálatok után, ugy látom, hogy a legközelebbi időben szervezni lehet a missiői anyaegyházat Zólyom központtal, ahol egyházunknak tekintélyes számú hive van. E missiói körhöz tartoznék: Beszterczebánya, Selmeczbánya, Körmöczbánya, Breznóbánya, Turőczszentinárton, esetleg Ruttka és mindezeknek vidéke. A missió pontokon mindenütt alsóbb, felsőbb iskolák, azokban nagyszámú ref. vallású növendékek vannak, akiknek hitoktatásáról nincs gondoskodva, viszont a falvakban elszórva vannak olyan hivei is egyházunknak, akik kálvinista templomot és papot soha életükben nem láttak. A missiői kör lélekszáma lenne körülbelül 700, a kör többi pontjai 15—50 kilométer távolságra esnének jó vasúti összeköttetéssel. A missiói körben sok értelmes, buzgó államhivatalnok van, akik egyházukért, vallásukért tetemes áldozathozatalra készek és képesek. A másik pont, ahol a missiói lelkészi állomás mielőbb szervezendő volna, Balassagyarmat, amelynek köréhez tartoznék Salgótarján, Fülek, Somoskőújfalu és az egész vidéken mindazon szórványok, amelyekben a hajdani Iosonczi virágzó egyház fenntartó kálvinista oszlopainak még el nem veszett utódai élnek, az utóbbi népszámlálás adatai szerint 641 lélek, akik közül eddig csak a balassagyarmatiak és salgótarjániak alkottak fiókegyházat. A balassagyarmati fiókegyházat Zeke Kálmán nyug. táblabíró ur őnagysága, hála legyen és elismerés neki érte, ugy megszervezte, hogy van az egyháznak temploma, lelkészlaka, bérháza, amelyet nem nagy adósság terhel, de amelyből évenként 2000 koronát törleszteni képes, némi segitséggel csaknem maga képes volna a lelkészi állomást fenntartani, a salgótarjáni hivek is készek és képesek az áldozatra. Ezeket előre bocsátva, arra kérem a fötiszteletü egyházkerületi közgyűlést, hogy ezen két szervezendő missió egyház részére az államsegélyből 500—500 koronát kihasítva és azt további intézkedésig biztosítva, bízza meg a püspököt, hogy az illetékes ténye3