Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1907

1907. szeptember - Oldalszámok - 201

10. A helyettes tanitó dijazása az E. T. VI. t.-cz. 34. §-ának 1. b) pontja alapján nem lehet kevesebb, mint alkalmas lakás, vagy megfelelő lakáspénz és 600 korona. 11. Ott, hol a helyettesítést a beteg tanítóval egy egyházban működő kartársai vagy a lelkész végzik, azoknak a lakáspénzre igényük nincs; a helyettesítésért a 600 koronának 10 hónapra egyenlő részben elosztott megfelelő hányadát kapják. 12. A helyettes tanitó lakásáról mindenütt a fenntartó gondoskodik. 13. A helyettes tanitó diját ott, hol az iskolafenntartó egyház sem a fizetéskiegészitésnél, sem a korpótléknál az állami hozzájárulást nem veszi igénybe és még ezt a kiegészítést is megbírja, az iskolafenntartó egyház fizeti; ott pedig, hol az egyház szegénysége miatt az állami támogatásra már a rendes tanitó fizetésénél rászorult, a helyettes díjazását a létesítendő egyházkerületi népiskolai tökesegély alap adja az államtól nyerendő évi segélyből. 14. Ha a tanitó nem fekvő beteg, köteles hatósági orvosi bizonyitványnyal igazolni, mely szerint betegsége olyan természetű, hogy a tanítást komolyabb veszedelem nélkül teljes felgyógyulásáig nem folytathatja, illetőleg betegsége a tanításra egy ideig alkalmatlanná teszi. 15. Muló természetű csekélyebb mérvű betegségek miatt a tanitó iskolai év közben szabadságot nem kérhet s nem nyerhet. A nagy szünidő alatt azonban ilyen betegségek miatt a kántortanító kántori kötelességeinek teljesítése alól betegségének gyógyítása czéljából felmentetik. 16. Tanítónők a tanítókkal egyenlő elbánásban részesitendök, azonban szülési eseteknél hat héten tul a helyettesítésről maguk tartoznak gondoskodni. 17. Ha a tanitó betegsége egy év lefolyása alatt annyira nem javul, hogy a tanítást folytathatná, köteles nyugdíjaztatásáért folyamodni. 18. Amennyiben nyugdíjaztatása nem volna lehetséges, azontúl a helyettesítésről a szolgálatképtelen tanitó maga gondoskodik. 19. Ezen szabályrendelet 1908. évi január hó elsején lép életbe.