Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1907

1907. január - Oldalszámok - 24

— 10 — hirdetett keresztyéni emberszeretet nyilatkozott meg a szelídség, jótékonyság, áldozatkészség és könyörület alakjában, aki betöltötte közbizalomból nyert, folytonosan erösbödö tisztelet, szeretet és ragaszkodás által környezett vezérlő állásában az Ur Jézusnak azon nagy parancsolatát: aki közületek első akar lenni, legyen az mindeneknek szolgája. Oh Atyánk! fájó szivünk sajgása, hulló könnyeink árja között nem tudjuk elmondani veszteségünk nagyságát, Te tudod azt jobban nálunknál, Te, aki látod a jövendőt is. Mi csak a multat látjuk és abban elköltözött s méltán megsiratott fögondnokunk nemes alakját, amely annál nagyobbnak és fényesebbnek tűnik fel előttünk, minél messzebb távozunk attól a ránk nézve szomorú időponttól, amidőn az ö nemes lelke elszállva a gyarló testből, Te előtted, megjelent az örök jutalom elvételére. Szivünk fájdalmában, lelkünk bánatában csak Te adhatsz óh nagy Isten nekünk enyhülést és vigasztalást, Te adhatsz szivünkbe erős hitet afelől, hogy Te mindent javunkra cselekszel, amikor a mi gyarló véges értelmünk a Te cselekedeteid czélját és végét belátni nem képes is. Hiszen Te nekünk szerető édes Atyánk vagy, jobb és bölcsebb minden földi atyáknál. Jóságodat ugy hozzánk, mint boldogult fögondnokunk köztisztelettel és szeretettel környezett családjához megmutattad azzal, hogy öt nekik szeretettelteljes családfőül, nekünk közügyeink lelkes bajnokául adtad, a legkiválóbb szellemi tehetségekkel, erkölcsi és jellembeli tulajdonságokkal felruháztad, munkája és szorgalma után a hazai egyházi és társadalmi élet terén fényes sikereket elérni, ezzel maga és családja részére az anyagi jóllét mellett az általános közbecsülést és tiszteletet kiérdemelni segítetted, jó szándékait a legtöbb téren kívánt czélra vezérelted, bámulatos munkaképességét élete utolsó órájáig megőrizted, zavartalan boldogságban töltött családi életét 35 évre nyújtottad, szerető szivéből fakadó jótéteményeinek édes gyümölcseiben annyi sok téren szive igaz örömével gyönyörködni engedted. Oh Atyánk, aki igy megmutattad a Te atyai jóságodat ö iránta és az ö áldásos munkája folytán mi irántunk, vájjon eltávozott volna-e ö tőle a Te jóságod akkor, amidőn megszakadt közhasznú földi életének fonala, hogy egy tökéletesebb, egy dicsőbb életben nyerjen folytatást? Oh Atyánk, élő hitünk, Tebenned vetett erős bizodalmunk