Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1907

1907. január - Oldalszámok - 22

— 10 — hoztad az erkölcsi világrendet örök törvényeivel, amelyeknek követésével ugy egyeseknek mint népeknek boldogságát, azok megtagadásával boldogtalanságát kötötted össze. így nyitottad meg Atyánk az ember, a föld legnemesebb teremtménye előtt a végetlen tökéletesedés útját. Ha ezeket eszünkbe veszszük, lélekben felemelkedve átérezzük magasabb rendeltetésünket és csodálkozva kérdezzük a zsoltár-iróval, micsoda az ember oh Uram, hogy megemlékezel róla, hogy dicsőséggel és tisztességgel megékesitetted öt, hogy úrrá teszed öt minden tekezeid munkáin. Oh, de a föld legtökéletesebb teremtménye, az ember is teljesen a Te akaratodnak és hatalmadnak van mindenekben alá vetve; a teremtés remeke, aki a Te kegyelmedből annyi kiváló testi és szellemi tehetségekkel dicsekedhetik, aki ismeri a multat, következtet a jövendőre, uralkodik a természet hatalmai felett, folytonosan előre megy a tökéletesedés utján, megismeri a természeti és szellemi világ törvényeit, kifürkészi azoknak titkait és kijelentésedből megismer, hozzád való szeretetből tisztel és imád Tégedet, ha megvonod tőle a Te fenntartó és éltető erődet, eltűnik, mint a füst és pára és nem ismeri öt többé az ö helye. Oh Atyánk, Istenünk, akik elfelejtkezünk sokszor ezen igazságról, hányszor tanitasz minket erre kemény Ítéleteddel, amely megremegteti szivünket, fájdalommal tölti el lelkünket, a bánat és sötét gyász felhőjével boritja be ezrek és ezrek érző kebelét. Oh Atyánk, a komoly tapasztalat igazolja azt, amit szent igédben is hirdetsz nekünk, hogy mindaz a jó, ami nekünk a földi életben, a világi szerencsében, a lelki nemességben, a családi-, rokoni- és baráti édes összeköttetésben, a társadalmi élet terén folytatott közhasznú munkában osztályrészül jut, mindaz a te Atyai jóságodnak ajándéka, a Te akaratodtól függ az egyedül, meddig mondhatjuk azokat magunkénak és a Te, reánk nézve sokszor keserűséggel teljes elhatározásodtól, hogy mikor veszed vissza tőlünk mindazt, amiben ami szivünknek öröme és gyönyörűsége tellett, ami nekünk erőnk és dicsekedésünk volt. A Te végére mehetetlen, reánk nagy fájdalmat és bánatot hozó kemény végzéseddel gyászba borítottad oh jó Atyánk most is dunántuli ev. ref. egyházkerületünket s azzal együtt egyetemes magyar reformált egyházunkat, a fájdalom éles tőrével sebesitetted