Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1907

1907. április-május - Oldalszámok - 142

- 142 — teljesítésében (az istenitiszteletek megtartása, úrvacsora kiszolgáltatása stb.) hanyag, pontatlan és rendetlen lett volna, mert a vizsgálat során e tárgyban kihallgatott panaszos felek sokrészben ellentmondó és éppen ennélfogva aggályos és részben terhelő vallomása törvényszerű tanubizonyitéknak el nem fogadható, egyéb bizonyíték pedig beszerezhető nem volt, sőt Tuboly Zsigmond és Györfi Sándor érdektelen tanuk vallják, hogy az istenitiszteletek rendes időben tartatnak; téves az első bírósági Ítéletnek az a ténymegállapítása is, mintha tanukkal bizonyittatott volna, hogy vádlott lelkész híveit gúnynévvel illeti, azokkal szemben durva és lelkészhez nem illő magaviseletet tanusit; mert az e tárgyban kihallgatott panaszos felek vallomása tanubizonyitéknak el nem fogadható, nagyrészben ellentmondó, czélzatosan kiszínezett, elfogult voltánál fogva; az e tárgyban további bizonyítékul hivatkozott és az iratok között 45. sz. a. csatolt levelek pedig bizonyítékul el nem fogadhatók annálfogva, mert bár ezekben a levelek írói általánosságban önzö, összeférhetlen természetű egyénnek állítják a vádlott lelkészt, de e levelek semmi oly tényállást nem tartalmaznak, melyekből a vádlott lelkész terhére az E. T. 301. §-ában meghatározott fegyelmi vétségek tényálladéka megállapítható volna; de téves az I. bírósági ítéletnek az a ténymegállapítása is, mintha bizonyítva volna a vádlott lelkész terhére az a tény, hogy ö az urvacsoráról s annak jelentőségéről, a ker. vallás megalapítójáról, az Ur Jézusról kicsinylőleg, lealázólag nyilatkozott volna, mert az e tárgyban kihallgatott Gueth Gyula tanitó vádló fél — aki a lelkész ellen a vizsgálat adatai szerint az egész áldatlan izgatást az egyh. törvény által tiltott módon vezette és intézte — terhére vall ugyan a vádlott lelkésznek, de ez a vallomás tanubizonyitékként el nem fogadható, annyival kevésbbé, mert a vizsgálat egyéb adatai, különösen a 23. sz. a. okmány a kivett vallomásokkal szemben azt bizonyítják, mintha ilyenféle nyilatkozatokat a lelkész apja tett volna. A vádlott lelkész terhére czélzatos hajszával előhozott és állítólag 10—20 év előtti időben vádbeli cselekmények — figyelemmel arra, hogy a vizsgálat során bizonyítva nem is lettek — az egyh. törvény 404. §-a értelmében az I. bírósági Ítélet ide vonatkozó