Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1907

1907. április-május - Oldalszámok - 83

— 83 — 33. A második budapesti országos református zsinat elnöksége 1907. évi április hó 1-én 84—1907. szám alatti átiratával megküldi tudomásvétel és további intézkedés végett az országos zsinatnak 1129. és 1130. jegyzőkönyv számai alatt hozott két rendbeli elvi jelentőségű határozatát: I. A tiszáninneni egyházkerületi közgyűlés által előterjesztett következő két kérdésre: a) A rendkívüli- és több esztendei befizetésre elosztott egyházi adó csak azokat terheli-e, akik a kivetés idejében az illető egyház tagjai, vagy pedig mindazok megróhatók, akik a rendkívüli adó befizetési kötelezettségének időtartama alatt beköltöznek, vagy birtokvásárlás, esetleg örökösödés utján egyházi illetékességet nyernek. b) Ha a rendkívüli egyházi adók kivetése daczára is az egyházközség kénytelen adósságot felvenni, ezen adósság törlése végett megróhatók-e rendkívüli egyházi adóval azok, akik a korábban eszközölt rendkívüli egyházi adók befizetési kötelezettségének határidő tartamán tul lesznek az egyház fizető tagjaivá, s ha igen, milyen kulcs szerint, milyen arányban ? Az országos zsinat a következő határozatot hozta: Az a) és b) pontok alatt feltett kérdések ugyanazon szempont alá helyeztetve kimondja a zsinat, hogy a rendkívüli egyházi adót, vagy adósságot minden egyháztag tartozik fizetni, mihelyt bármi czimen az egyházközség illetékes, vagy egyházi adófizetésre köteles tagjává lett; akár időközben költözött be, akár birtokvásárlás, vagy esetleg örökösödés utján nyert egyházközségi illetőséget, avagy pedig elérte az egyházi adóköteles kort; a fizetési kötelezettség tart ugy a kivetési, mint esetleg az adósságtörlesztési határnap lejártáig; a fizetési kulcs és arány mindenkire nézve egyforma, de visszamenőleg senki sem kötelezhető teherviselésre. Miért is a rendkívüli adótehernek csak azon hányadával terhelhető meg, amely az egyházközségi illetőség megszerzését követő időpontra esik. G*