Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1906

1906. április - Oldalszámok - 17

- 17 — nyok elfogadása és kezelésére nézve, a száraadás felülvizsgálására nézve a javaslat a minisztérium hatáskörébe utal. Amikor a protestáns egyházak autonomiája kifejlődött, amikor saját hatáskörükben megalkotott egyházi törvényeik, amelyekben az alapítványok kezelése és ellenőrzésére nézve is határozott és fokozatos intézkedések foglaltatnak — ö felsége által felülvizsgáltatván, — legkegyelmesebben jóváhagyattak: kétségtelen dolog, hogy az alapítványok felett gyakorolt kezelési és intézkedési jog már az egyházra ruháztatott és ö felsége kormánya részére csupán a felügyeleti és ellenőrzési jog tartatott fenn a tekintetben, hogy az egyházi hatóságok az alapítványi ügyekre nézve megfelelően funkczionálnak-e. A 4. §. az élők közötti ügylettel létesített alapítványoknál az elfogadás megtagadásáról intézkedik és azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az elfogadás megtagadása esetén fellebbezésnek van helye azon hatósághoz, melynek felügyeleti jogkörébe az elfogadásra hivatott személynek működése tartozik. A fellebbezésnek érdemében szorosan egyházi czélu alapítványoknál végső fokban az illető felekezeti főhatóság, — világi czélu alapítványoknál pedig az a miniszter határoz, akinek ügykörébe az illető alapítványi czél tartozik. A tervezet rendszere szerint a mi tanügyi és jótékonysági alapitványaink nem tartoznának az egyházi czélu alapítványok közé és igy ez alapítványok miniszteri határozattal reá kényszeríthetők volnának iskolai hatóságainkra akkor is, ha azokat a mi hatóságaink a feltételek súlyos voltánál fogva elfogadhatónak nem találnák. Ily kényszer törvénybe igtatásához mi autonom jogaink nagy sérelme nélkül sehogy sem járulhatnánk. Az 5. §. a halálesetre szóló intézkedéssel létesített alapítványok megtagadásáról intézkedvén, e megtagadást azon miniszter, illetve felekezeti főhatóság jóváhagyásától teszi függővé, amelynek felügyeleti jogkörébe az el-, vagy el nem fogadásra hivatott személynek működése tartozik. E törvényszakasz míg egyrészről autonómiánkat sérti, addig másrészről a magánjogi fogalmakkal is homlokegyenest ellentétben áll, mert: kétségtelen dolog, hogy az alapítvány az alapító akaratának és az alapítványba kirendelt kedvezményezett elfogadó nyilatkozatának egyezése által válik jogérvényessé, — ahol ily elfogadás nem létesül, ott magánjogi szempontból alapítvány sem jöhet létre; 2