Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1905

1905. április - Oldalszámok - m01_2

- 2 — tartottam mellőzhetönek, hogy legalább a jelentősebb életmozzanatokról jelentést ne terjeszszek a közgyűlés elé a következőkben. A zsinatról. 1. A mult őszi kerületi közgyűlésünk óta az 1904. év november hó 10-ére Budapestre összehivott ev. ref. zsinat, mint egyházunk legfőbb törvényhozó testülete, összejött a kijelölt napra Budapestre, megkezdte tanácskozásait és folytatta november 22-éig, amely idő alatt tizenegy ülésben az alakulási és egyéb kisebb ügyektől eltekintve, tárgyalta a konvent által készített törvénytervezetnek „Egyházi adóról" szóló Első Czim IV-ik Részét a 209. §-tól a 282. szakaszig. Itt a tárgyalás felfüggesztetett és a zsinat elnapoltatott. A zsinat 11-ik ülésszakra összehivatott 1905. év márczius hó l(i-ára és ülésezett április hó 7-éig. Ezen ülésszakban husz ülésen letárgyalta a 'zsinat az egyházi adózási rész hátralevő szakaszait, az Első Czimnek az Egyházi közalapról szóló V-ik Részét; az Egyházi törvénykezésről szóló és a köznevelési és közoktatási szervezetről szóló második és harmadik czimeket, végre a törvénytervezet I. czimének a lelkészválasztásra vonatkozó Ill-ik részét. Ezután a zsinat ismét elnapoltatott április hó 7-én azon határozattal, hogy az ez év őszén összehívandó III. ülésszakra halasztatott a törvényjavaslatnak Egyházalkotmányról szóló I-sö Czime első és második részének, valamint a zsinat tárgyául kitűzött egyéb ügyeknek, azok között különösen a lelkészi nyugdíjintézet tervezetének és az egységes lithurgia ügyének tárgyalása. A zsinat által eddig elvégzett munka aránytalanul sok időt vett igénybe és sok költséget okozott az egyházkerületeknek, ámbár a letárgyalt javaslatoknak nagy része a régi törvényből vetetett át s csak kevés esetben fordult elő egészen uj intézkedés vagy gyökeres módosítás. A legrendszeresebben kidolgozott része az eddig letárgyalt törvénytervezetnek a Egyházi törvénykezésről szóló Czim, a legfontosabb és egyházunk jövő fejlődésére legjelentékenyebb kihatással biró részlet pedig az Egyházi adóra vonatkozó rész, amelynek különösen azon szakaszai, amelyek az állam segélyének igénybe vételével módot kívánnak nyújtani arra, hogy egyházunk némely 1 gyülekezetének szegényebb sorsú híveire jelenleg nehezedő túlságos egyházi adóteher csökkentessék, ha rövid időn életbe léphetnek, nagyon fogják erősíteni és biztosítani ev. ref. egyházunk külső alapjait, s könnyebbé teszik egyházunk védekezését a kitérésekkel