Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1903

1903. április - Oldalszámok - 57

— 57 — A gazdasági ismétlő-iskola szervezése mellett különös gondot kell arra fordítani, hogy a gyakorlati tanítás czéljaira szolgáló terület elegendő kiterjedésű és a község középpontjához mentől közelebb fekvő legyen. Minthogy a nagyobb gyakorlati területek gazdasági felszerelése a községekre nagy terhet ró, de a költséges felszerelés, amellett, hogy az intézmény szervezését megnehezíti, egyúttal a gyakorlati gazdasági oktatás iránt való bizalom gerjesztésére sem alkalmas, hasson oda a kir. Tanfelügyelőség, hogy amely községben a gazdasági gyakorló terület felszerelése fedezet hiányában nehézségekbe ütközik, a felszerelés a gyakorlati gazdasági oktatás legelkerülhetlenebb szükségleteire és egyelőre csak arra szorítkozzék, hogy a gazdálkodás a helyi viszonyok és gazdálkodási szükségletek arányában megkezdhető s avval kapcsolatosan a tanítás is megindítható legyen. — Azután fokozatosan a gazdasági területből nyerhető haszon felhasználásával és a községek anyagi erejéhez mérten kell a felszerelést kiegészíteni és teljessé tenni. Általában nem szabad szem elől téveszteni, — és erre főleg a nagyobb területtel rendelkező szaktanitós gazdasági ismétlő-iskolák tanítóit kell figyelmeztetni — hogy a gazdasági oktatás hatását és hitelét mi sem rontja le annyira, mint a mintaszerű felszerelésre való törekvések folytán támasztott túlzott követelések és a községekre ezekből származó súlyos anyagi terhek; ellenben a szakszerű munkálkodásból eredő gazdasági haszon felhasználásával előállított bármely felszerelés, mint a szakavatott munkálkodás eredménye, állandó tényezője az oktatás és az intézmény iránti bizalom s hitel megszilárdulásának. Az önálló szaktanitós gazdasági ismétlő-iskolák egyik-másik szaktanítójának működéséből az eddigi tapasztalatok után itélve azt láttam, hogy egyes tanítók a vezetésükre bizott telepet szorosan vett minta-gazdasággá akarják átalakítani; aminek természetes következménye az, hogy az általuk megkezdett gazdálkodási irány és mód szerfölött elütővé lesz a helybeli gazdálkodás irányától és módjától, miből viszont azt következik, hogy a gazdálkodó lakosság nemhogy közelednék, hanem inkább elidegenkedik az intézménytől és az iskola hatása teljességgel megbénittatik. Minthogy az ily helytelen iránynyal a jelzett intézetek jövő czélját veszélyeztetve látom, felhívom a kir. Tanfelügyelőséget, hogy ahol ily irányzatot, vagy általában a lakosságnak a gazdasági ismétlő-iskolától való idegenkedését tapasztalná, annak okait kutassa ki és az orvoslás módjai iránt a vármegyei gazdasági egyesület meghallgatásával intézkedjék, vagy a szükséghez képest tegyen ide jelentést. Különös gondossággal járjon el a kir. Tanfelügyelőség minden oly esetben, midőn bár a gazdasági ismétlő-iskola szervezésére a község köteleztetett, de anyagi erői hiányában nem képes azt teljesen foganatosítani és az állam segélyezését kell igénybe venni. Az egész gazdasági szakoktatás eredményessé tételének fontos biztositéka az is, hogy a gazdasági oktatás iránya jól választassék meg: tehát, hogy p. o. a kiválóan gyümölcstermő vidéken az oktatás gyümölcsészeti, a szőlövidéken