Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1903

1903. szeptermber - Oldalszámok - m01_13

— 13 •s a történeti fejlődés követelményei egybevetésével egyházunk jelenlegi viszonyainak és helyzetének megfelelöleg bizonynyal foganatosítani is fogja. Ez irányban is nagy munka vár a zsinatra, mert csalódásban él az, aki azt hiszi, hogy csak meg kell hozni az okos törvényt, azonnal eleget tettünk az egyházi terhek viselése tekintetében az élet követelményeinek, mert a legokosabb törvény is illuzoriussá válik a végrehajtásnál, ha nincs meg a köztudatban és közérzületben annak alapja. Különösen igaz ez a mi ev. ref. egyházunkban, a mi egyházi önkormányzatban élö s azzal lelkében összeforrott népünknél. Még az állam, amely rendelkezik kényszereszközökkel, sem képes teljesen igazságos adórendszert életbeléptetni, azért kénytelen és pedig minden állam, száz és száz különböző adónemet alkalmazni, hogy egyiknek hiányait, fogyatkozásait a másik által korrigálja. A mi egyházunkban csak olyan adórendszer megállapítása lehet üdvös, amely az egyes gyülekezetek önkormányzatára bizza az adókulcs megállapítását és az egyházi adó kivetését, de a törvényben korlátokat emel az egyháztagok olymérvü és oly minőségű megadóztatása ellen, amely ellenkezik az egyház közérdekével, mert annak erkölcsi, anyagi károkat okoz, egyenetlenség szítására alkalmas és előbb-utóbb az egyház romlását idézheti elő. Amennyiben azonban az adóteher elviselhetetlensége nem annak aránytalan felosztásából, hanem abszolút magasságából származik, ezen az egyházi törvényhozás is a mi ev. ref. egyházunk jelenlegi viszonyai között csak ugy segithet, ha igénybe veszi az állam támogatását, amely az 1848: XX. t.-cz. 3. §-ában alkotmányosan hozott érvényben levő törvényben biztositva van, s amely igény érvényesítésének előkészítésére küldetett ki az emiitett vegyes bizottság. Eredetileg az volt a szándék a konventen, hogy ha a zsinat a folyó évben összeült volna is, az egyházunkat jogosan és törvényesen megillető államsegély iránt a magas kormánynyal megindítandó tárgyalások a zsinat folyama alatt történjenek, az adózási törvényjavaslat pedig ne tárgyaltassék addig, amig a kormánynyal folytatott ezen tárgyalások biztos eredményre nem vezetnek. A kedvezőtlen politikai viszonyok és egyéb okok ugy hozták magukkal, hogy a z inat tárgyalásai, ha a folyó évre összehivatott volna is, e pontnál fennakadtak volna. Ezért a zsinat elhalasztásából az alaposabb előkészület és