Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1903

1903. április - Oldalszámok - m01_16

16 nem gyanusittatott volna azzal, hogy az ev. ref. egyház közérdekét a politikai érdekeknek feláldozzák és hogy e miatt nem követelik teljes erélylyel és nyomatékkal az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtását. Különösen éles támadásokat hallhatunk azóta, amióta az állami tisztviselők fizetésrendezéséröl szóló törvényjavaslat megjelent és az a nagy különbözet, amely a mi lelkészi karunk és az állami alkalmazottak anyagi jutalmazása között létezik, még szembeötlöbbé vált. Senki sem állítja, nem is állithatja, hogy a mi ev. ref. lelkészeink fizetése megfelelő volna akár képzettségük fokának, akár szolgálatuknak, akár érdemeiknek, sőt sajnosan érezzük és tudjuk annak az ellenkezőjét, de azért a felhangzott támadások mégis igazságtalanok és téves felfogás szülöttei. Igazságtalanok a támadások, mert a való viszonyok teljes félreismerésére mutat azon feltevés, hogy akár a lelkészi lizetés emelése, akár egyházunk másczélu nagyobb állami segélyezésben részesülése egyházkerületi fögondnokaink és püspökeink jóakaratán vagy igyekezetén múlik. Téves forrásból is származnak ezek az éles támadások, mert figyelmen kívül hagyják az illetők, hogy a mi ev. ref. egyházunk nem államegyház, amely az állam támogatása mellett szervezkedett és erősödött meg, söt inkább az államhatalom minden támogatása nélkül lett erőssé, hatalmassá és épen akkor tett legnagyobb szolgálatokat a magyar nemzetnek és magyar hazának, amidőn nemcsak segélyben nem részesült, de üldöztetett. Ezt az egyházi önkormányzatot és önállóságot minden áron fenn kell tartanunk, ez pedig csak ugy sikerülhet, ha mind egyházunk, mind iskoláink fenntartásánál lehetőleg saját erőnkre támaszkodunk. Egyházunk dicső múltjának megtagadása és annak jövőjéről való teljes lemondás nyilatkozik meg azon sokszor hangoztatott állításban, hogy ev. ref. egyházunk az államsegély kisebb vagy nagyobb mérvű kiszolgáltatásával áll vagy esik, tehát abban bírná létalapját. A történelem azt mutatja, hogy a magyar ev. ref. egyház nem ilyen ingatag, sok tekintetben igazán a mások jóakaratától függő alapon áll és inkább gyengül, mint erősödik az által, ha a segélynyújtás fejében az állam mind több és több intézkedési jogot, befolyást nyer egyházkormányzati és iskolai ügyeinkben, söt ha csak lazítja is a segélyezés által a szoros kapcsolatot az egyház egyeteme és « annak fizetéssel alkalmazott tisztviselői között. Midőn azt az anyagiak