Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1903

1903. április - Oldalszámok - m01_9

a kimondott nagy elv megvalósításától még messze vagyunk, csakis annyit jelent, hogy a tételes törvény betűi ritkábban sértetnek meg s amennyiben megsértetnek, többnyire hosszas utánjárás után egyik vagy másik állami hatóságnál találunk orvoslást. így több helyen tétetett kísérlet arra nézve, hogy a protestáns egyház hívei a róm. kath. egyház javára a canonica visitatio alapján megadóztassanak. Ezen visszaélés támogatására az állam némely közegei és a követelő róm. kath. egyház a legkülönfélébb elméleteket eszelik ki; még azok is, akik az ily megadóztatást jogtalannak tartják, a helyett, hogy az 1790/1. évi XXVI. t.-cz. világos szavaira és az abban tisztán kifejezett, semmiképen el nem csavarható elvre hivatkoznának, felfogásukat mindenféle ingadozó, mellékes okokkal támogatják, ami miatt nem fejlődhetett ki e téren biztos és egyöntetű eljárás, hanem a védelem módjától, a birói belátás és jóakarattól tétetett függővé a világos törvény alkalmazása. Még legtöbb és legritkább esetekben orvosolható sérelmet szenvednek egyházunk hivei amiatt, hogy a szent István napján végzett gazdasági és mezei munkáért büntettetnek. Tételes törvényünk csak annyit mond ki, hogy vasárnapon és szent István napján, mint nemzeti ünnepen, minden ipari munka tilos. A községi és megyei hatóságok azonban intézkedéseikkel nem maradnak ezen törvény keretén belől, hanem vasárnap ugyan nem, de szent István napján csendörökkel lesetik sok helyen az embereket, nem végeznek-e gazdasági vagy éppen mezei munkát és ha végeznek, kihágásért a hatóság elé állíttatnak, rendszerint 4 koronára megbüntettetnek s mivel az ilyen ítélet vagy azonnal jogerőssé válik, vagy az összeg csekélységét tekintve a marasztalt fél nem akarja magát sok huza-vonának és a birságnál sokkal több költségnek kitenni, a jogsérelem orvosolatlan marad. Hogy ezen nyilvánvaló jogsérelem orvosoltassék, felterjesztés volna intézendő az egyet, konventhez, miszerint az keresse meg a nagymélt. belügyminiszter urat egy oly rendelet kibocsátása iránt, amelyben a törvény intézkedésének tekintetbe vételével határozottan megmondassék, micsoda ipari munka az, amelynek szent István napján végzése rendőri kihágást képez, mik pedig azok a munkák, amelyeknek végzése kihágást nem képez, hogy igy híveink az indokolatlan zaklatástól megkímélve legyenek. Sérelmesnek tekinthető egyházunkra nézve a polgári hatóság-