Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1901
1901. március - Oldalszámok - 94
- 94 — a nevelés ügyét az óhajtott üdvös eredménynyel nemcsak hogy nenl szolgálhatja, de kétségtelen, hogy izgatásaival, utczai botrányos magaviseletével s verekedésével, egyszóval rossz és veszélyes példaadásával a tanuló-ifjuság erkölcsi érzésének s felfogásának megrontása által az egész fó'iskolára veszélyesen és kártékonyán hatna; tekintve, hogy a vádlott tanár az eddigiekből kitetszőleg egyáltalában nem felel meg az egyh. törv. 108. és 466. §-aiban megszabott azon követelményeknek, hogy a tanárok feddhetlen erkölcsüek és egyházias életűek legyenek: ezeknél fogva a fegyelmi biróság vádlott tanárt, tekintettel a fegyelmi vétségek halmazatára, súlyos voltára, az egyh. törv. 303. §. d) pontja alapján a pápai főgimnáziumban viselt tanári állásától való minden javadalom nélküli elmozdításra itéli. Az állami nyugdíjintézettel szemben fönnálló viszonya az egyházkerületi fegyelmi biróság hatáskörébe nem tartozván, azt érintetlenül hagyni kellett. Az Ítéletnek a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral való közlése az 1883. évi 30. t.-cz. 38. §-án és az állammal kötött szerződés 12. pontján alapul. Az eljárási költségekben való marasztalás az egyh. törv. 346. §-ában leli indokát. Kelt Komáromban, 1901. évi márczius hó 27-én. A dunántúli ev. ref. egyházkerület fegyelmi bíróságának teljes üléséből. Dr. Segesdy Ferencz előadó. Ezen ítélet a fegyelmi biróság ülésében a közvádat képviselő egyházkerületi ügyész és a vádlott tanár előtt kihirdettetett; az egyházkerületi ügyész az ítéletben megnyugodott, a vádlott tanár pedig a kihirdetés megtörténte után az egyházi törvény 390. §-a értelmében felebbezést jelentett be.