Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1901

1901. március - Oldalszámok - 76

— 76 — kezlet az egyházfegyelem gyakorlásának alkalmazására és ennek szakaszokba foglalása iránt előterjesztett, s amely javaslatot a kerületi közgyűlés az egyházmegyék meghallgatásával a kerületi jogügyi bizottsághoz utalt, tárgyalván, erre nézve következő a határozati javaslata: Az egyházkerületi közgyűlés a kerületi lelkészértekezlet által a Csurgón tartott 1899. évi őszi közgyűléshez beterjesztett, az egyházfegyelem gyakorlásáról szóló indítványt, mint fennálló országos törvényeinkkel s főleg a protestáns szellemmel ellenkezőt, a tárgyalási napirendről leveszi. Egyúttal azonban ez indítványból kifolyólag kimondja azt, hogy a protestáns közszellem fejlesztése, ez irányban üdvös, de nem erőszakoló intézkedések megtétele, illetve megalkotása országos egyházi közügy, amely nem szabályrendelet, de törvényalkotással oldandó meg. Felkérendőnek tartja ez okból az egyetemes konventet, hogy ezen kérdést is a közel jövőben egybehívandó országos zsinat elé terjeszsze, s mint előkészítő fórum, a mutatkozó bajok elhárítására készítsen a protestáns egyház szellemével megegyező, s a jelentkező bajokat minden irányban orvosló törvényjavaslatot. Indokok. A beterjesztett javaslatot tárgyalási alapul el nem lehet fogadni, s ez okból azt a tárgyalási napirendről levenni azért kell, mert az a fennálló országos törvényekkel ellenkezik; az egyéni és lelkiismereti szabadságot sérti és kényszerrel akar orvoslást elérni olyan bajoknál, ahol a cura pastorális helyes és észszerű gyakorlása, a lelkészi kötelesség hű és pontos teljesítése egyedül a czélravezető és üdvös orvosszer. Szóval, a javaslatot el kell vetni azért, mert annak egyetlenegy pontja sincs, amely a protestáns egyház hitelveiben gyökerező nézetekkel bármi tekintetben is összeegyeztethető lenne. Szomorú tény, de való, hogy az újonnan alkotott egyházpolitikai törvények egyházunk állását, különösen a hivekre gyakorolható idegen befolyás engedélyezése folytán megnehezítették. De mi még ebben sem látunk veszedelmet, mert az a törvény ezen engedélyt a mi lelkészeinknek is éppen igy biztosítja, s miután az