Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1901

1901. szeptember - Oldalszámok - m02_4

— 4 — Tisztességes munkában, komoly férfihoz illő takarékossággal szerzett vagyona nem száll nevető örökösökre. Az örökösöknek se első, se második, se harmadik, se negyedik, de számláljunk bár a végtelenig, egyik nemzetségén se lesz soha prédája az elbizakodott gőgnek, a léhaságnak, a fényűzésnek és pazarlásnak, amire pedig hajh, annyi, de annyi bántó példa van az életben. Ennek az örökségnek századok múlva is ugyanaz lesz a tulajdonosa, megmarad a neve, meg az értéke is ! Olyan család örökölte, amelyik nem hal ki soha ! íme igy lett nekünk nagy szükségünkben hatalmas szabaditónk, örömünk, dicsekedésünk László JózseJ. így lett kimúlta után állandó fentartójává egy nagy és örök-ifju családnak. * * * Azonban egy pillanatra se felejtsük, bogy mi emberek magunktól nem vagyunk alkalmatosok valami jónak csak megyondolására is, hogy alkalmatosok vagyunk-. Istentfii vagyon. (2. Kor. 111:5.) Az Isten az, aki cselekszi bennünk mind hogy akarjuk, mind hoyy véghez is vigyük a jót, az S ingyen való kegyelméből. (Filip. II: 13.) Az Isten dicsőítette meg magát különösen az ő bölcseségét és hosszú tűrését e mi nagy jóltevőnkben is. Miként hajdan a nagy szorongattatásokban bírákat támasztott Izraelben : ugy támasztá őt a mi szabaditásunkra. Az Űré a szabadítás és erő. 0 szentelte meg akaratát, edzette meg kitartását; ő irányította figyelmét a magasztos czélra. Valóban jó kedvében adta őt nekünk. Az ur nevére térjen azért minden dicséret és dicsőség! Énekeljünk neki új éneket, mert gyönyörködik az ur bennünk, ő népében. Gyönyörködik nemes törekvésünkben, melylyel oly nőket óhajtunk képezni ez intézetben, kik a családi élet oltáránál szeplőtlen tisztaságban, odaadó hűséggel teljesitsék magasztos kötelességeiket, példájukkal mutatván meg, hogy „Ők és az ő házuk népe tisztelik az Urat." Oly nőket, akik a társadalmi életben felvilágosodott lélekkel s az irgalmas szamaritánusra valló szerető szivük egész melegével működnek a testi-lelki nyomorúságok orvoslásán ! Azért hát annak, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb, hogy nem mint kérjük, vagy elnsénkbe befogjuk, legyen dicsőség az anyaszentegyházban a Krisztus Jézus által minden időben, örökkönörökké. (Efez. 111:20, 21.) Amen ! Utóimádság. Bemutattuk hálaáldozatunkat Isten, jó Atyánk. Gyermeki őrömmel hoztuk, óh fogadd atyai jóakarattal. Ne nézd hiányait; jóságod fedje el fogyatkozásait. Szent tetszésed jeléül szólalj meg lelkiismeretünkben s bal-